Akai Katalin

     Autóimmun

 

Bárki bántott bénán tűrtem.

Engedtem!

Soha, vissza nem ütöttem.

Szenvedtem!

Könnyeimet némán nyeltem.

Gyötrődtem!

Fájó lelkem álarc fedte.

Szüntelen!

Féltem magam megmutatni.

Nevettem!

Haragomat mosoly fedte.

Kelletlen!

Dühömet is mélyre nyeltem.

Sértetten!

Bánatomat eltitkoltam.

Viseltem!

Magam ellen vívtam harcot.

Végtelen!

Agykontrollal gyógyulgatok.

Ügyesen!

Nem tudom már visszafogni.

Nyelvemet!

Napról-napra jobban vagyok,

Elhiszem!

Csak azért is meggyógyulok!

Teljesen!

Álarcomat földhöz vágom,

Repedjen!

Haragomat kimutatom,

Engedem!

Önmagamért megharcolok

Lelkesen!

Egészséges ember leszek,

Mert hiszem!

Akai Katalin: Nagyné Akai Katalin vagyok, Budapesten élek. Akai Katalin néven diákkoromtól írok prózát és verset egyaránt. Tanáraim…