Akai Katalin

 

        Csodaváros lakói

 

Álomtündér minden este látogat,

mutat nekem álmaimban csodákat. 

Tegnap éjjel mesés helyre repített,

megismertem rugó manó törpéket.

 

Rugó manók Csodaváros lakói,

óriási dinnye házak törpéi.

Az egyik ház csíkosan díszeleg,

kerek ablak az utcára nézeget.

 

A másik ház sötétzöld és gömbölyű,

fehér ajtó, fehér ablak, gyönyörű.

Házak között széles utca tekereg,

Rugó manók tök autókat vezetnek.

 

Ott robog egy rendőrautó serényen,

Rugó Rendőr a zebránál lefékez.

Megvárja, hogy átmenjen egy rugólány,

rávigyorog, feje billeg a nyakán.

 

Rugó keze, rugó ujjal tekergeti a kormányt,

rugó lába, rugó talppal lenyomja a gázpedált.

Rugó nyakán alma feje rugózik és bólogat,

rugó orra kunkorodva követi a nyomokat.

 

Ruganyosan lépeget a rugólány,

harangszoknya lebben rugó bokáján.

Csipke blúza, lakkcipője mutatós,

kék kalapja, selyem sálja divatos.

 

Kalap alól szőke rugó gyűrűzik,

kosarában sárgarépa rejtőzik.

Orrocskája egy kis rugó búbájos,

kék szeme, és piros szája oly csinos.

 

Találkozik a járdán egy manóval,

megpuszilja, kézen fogja azonnal.

Rugó Író zöld kalapja, de ferde,

beletűzve ceruza, és füzete.

 

Rugó lánynak Rugó Költő a neve,

Rugó Író pedig az ő kedvese.

Körte testük, alma fejük oly mókás,

aranyos kis törpikék, az nem vitás.

 

Oldalról jön morogva egy új törpe,

Rugó Morci a becsületes neve.

Éppen azon morgolódik nagy bőszen,

ki írja le beszédét a gyűlésen.

 

Minden manó a tér felé araszol,

tanácskozás lesz a parkban félhatkor.

Rugó Morci tereli a manókat,

nyakkendője rugó nyakán elkókadt.

 

Hóna alatt nagy dobozzal, lihegve,

duci manó rugózgat a gyűlésre.

Bal kezében lekváros fánk lecsöpög,

Rugó Falánk beleharap, nyöszörög.

 

Rugó Ugri átugrik a padokon,

Rugó Hahi hahotázik a napon.

Izgága kis manógyerek követi,

Rugó Okos a manókat neveli.

 

Nem azért van ez a szép pad a parkban,

hogy a manó átugorja futtában.

Rugó Okos nevelése hasztalan,

Rugó Vihi vihog rajta untalan.

 

Összejöttek a manók a gyűlésen,

székre ülnek a résztvevők félkörben.

Rugó Morci éppen arról szónokol,

legyen végre mozgó járda mindenhol.

 

Mert a manó rugó lába nem fájna,

ha a járdán, csak egy helyben rugózna.

Rugó manók vitatkoznak hevesen,

megszavazzák, a jövőben így legyen.

 

Rugó Író füzetébe jegyezget,

Rugó Költő a tabletjén ír verset.

Manó újság holnapra már megírja,

mit döntött a manógyűlés tanácsa.

 

Sötétedik, haza mennek rugózva,

dinnyeházban vár reájuk a vacsora.

Aludni megy minden manó estére,

szép álmokat, rugó manók éjjelre.

 

Reggel frissen, kipihenten felkelnek,

napról-napra új kalandra ébrednek.

Kíváncsi vagy mi történik még velük?

Legközelebb, majd arról is mesélünk.

Tags:

Nagyné Akai Katalin vagyok, Tatán élek. Írásaimat  2017- től publikálom Akai Katalin néven. Iskolásként kezdtem verset, prózát írni.…