A hit csodákra képes! És én ezt tudom! Ettől erős leszek!

Nem győzhet le senki! Mesés dolgokat tehetek meg!

Egyetlen életem van. Mikor megszülettem, ezt már tudtam.

Ezért mindent egyszerre akarok! Amíg még itt vagyok.

Itt a mostban.

Azt, hogy vannak szenvedéseim, hogy vannak hibáim,

hogy lesznek küszködéseim és harcaim már elfogadtam.

A rosszat, mit nekem szánt az ég, már nem vitatom.

A nehézségeket, az egyenlőtlenségeket leküzdeni akarom!

Nem hátrálni, nem elszaladni, inkább hidakat építeni!

Hidakat a jó és rossz közé, hogy legyenek utak!

Hogy mindig legyen választás! Hogy tudjam, mi a jó és mi

a rossz irány!

Tanulni akarok! És tanítani másokat! Addig míg lehet!

A gondoskodás, az odafigyelés lelkemnek megtisztulás!

Felemelő érzés, hogy tudom, már sokan számítanak rám!

Elégedett vagyok! És szerencsés is, hogy még itt vagyok!

Boldoggá tesz, hogy szeretetet adhatok és szeretetet kapok!

Fáradhatatlan vagyok! Örökké mozgásban vagyok!

Mégis, néha úgy érzem, hiányzik belőlem a nyugalom.

Kellenek ma már a pillanatok , mikor csak egyedül vagyok!

Mert ez feltölt és energiát ad! És erőt, hogy megtegyem,

azt amit kell! Hogy tegyem a dolgomat! Addig míg lehet!

Sorsszerűen élek! Az izgalmas jövő, része lett az életemnek!

Tettem pár apró lépést, és néhány óriást, hogy önmagammal

biztonságban éljek!

Talán sikerülni fog! Talán lesz majd valaki, aki kézen fog!

De ha kell, minden nyomorúságos félelmet kifordítok!

Már nem marcangolom magam azért, hogy az lettem, aki vagyok!

Álmodok én is, mint mindenki más, hogy egyszer, valamikor

tökéletes, gyönyörűséges és hibátlan lesz ez a világ!

De ki ne vágyakozna?! Ki ne szeretne megtenni mindent,

hogy amiben él, az mindennél szebb és boldogabb legyen?!

Küzdök érte én is egy emberöltőn át! Mert még küzdhetek!

Nem kell erőltetni azt, ami nem megy, ha már nem megy!

De nekem így is jó! Jó néha hallani a végtelen csendet!

Megtaláltam a lelki társam, kit nagyon hamar el is vesztettem!

De hiszek benne, hogy a világomban létezik még

valaki, valaki Egy! Hogy a gondviselés az utamba engedi,

és szólni fog, ha majd egyszer megint a közelemben lesz!

Én addig sem tétlenkedek! Mert az semmiképp sem lehet!

Fáradhatatlan vagyok! Örökké mozgásban vagyok!

Nem várom karba tett kézzel számba repülni a sült galambot!

Hiszem, hogy egyszer, mindenkinek, minden jó lesz!

És amíg ebben hiszek, nem érhet baj sem engem, sem téged!

És képzeld! Már semmitől sem félek! Mert tudom, hogy a hit

annyiféle csodára képes!

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kolozsvári Csabáné Edit. 1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is…