Posted by
Posted in

A kis Sokol rádió

A 2018-as Gödöllői Irodalmi Díj pályázatának Próza kategória Ezüst fokozatú novellája A kis Sokol rádió Váratlanul jött a levél. Segítség kell a háztájiban. Az időjárás hamarosan rosszra fordul, a kukorica nem várhat, kapálni kell. Egy nap alatt kész a munka, ha mindenki jön. Megszokott dolog volt ez nálunk, ha a bajban a család, azonnal indulunk. […]

Posted by
Posted in

Erdő szélén..

Edit Szabó : Erdő szélén… Erdő szélén,patak mentén finom édes csemege, meleg napnak a fényénél megérett eledelre. Piros színe messze virít, felhívás az ebédre, patak szélén bokor rikít, vonzza a tekintetet. Érett málna szemet látva védett állat kicammog, barna mackó bundájában két lábára állhatott. Nem nézett ő szét a tájban, vágyaihoz érkezett, magas bokron várja […]

Posted by
Posted in

Nem ismerem

Edit Szabó : Nem ismerem Irigységet nem szeretem, emberekben felismerem, mért’ van neki több,mint nekem, kérdőn néz a tekintete. A hét főbűnnek egyike, azért tőle nem idegen, barátságot színlel felém, arcán mosoly mégis ferdés. Mért’ nem lehet a helyemben, kérdezte vón’, de nem merte, Irigységben elfeledte, mennyi munkám lehet benne. Mosoly nyílik az ajkamon, empátia, […]

Posted by
Posted in

Mindenhang

Mindenhang   -Gégeagyban-   Mindenhang, semmi csendje fuldok, doklik… mást nem mondok. De.

Posted by
Posted in

De lesz gőz!

De lesz gőz!   -Ne félj, ősóceán-   De lesz gőz! Párolgó vizet meg- lélegezd és izzadd… fel!

Posted by
Posted in

De újból

De újból   -Igaz barátság-   De újból a zöldes levélfánk szemezget, kezet ráz a zöldes tavaszhó- val.

Posted by
Posted in

Katt, s íme:

Katt, s íme: -Villanyom kapcsolásakor-   Katt, s íme: NagyFény, mi holtában- áztatja-FényRéme- it!

Posted by
Posted in

Szín…

Szín-sorozat 1 Kék az óceán. S a benne úszó felhő. Belénk is úszik. Szín-sorozat 2 Zöld az almafád. Növeszt-e zöld gyümölcsöt. Zöld az új ruhád. Szín-sorozat 3 Szürke a csillag, mint a vérem is, de ő nem melegít fel. Szín-sorozat 4 Barna a bőre, sokat napozgatott… a… holdbeli fénybe. Szín-sorozat 5 Egy vörös ember Marsra […]

Posted by
Posted in

Sikátoron keresztül…

Életmeditációt írtak a szerzők, versben és apevában… Múlnak az évek, elmúlnak a hónapok Nem tudom, mi lesz, elmúlnak az évszakok… Érzem, a saját időm fordul lassan ellenem A nagy bíró, a döntésével marasztalt engem. Az Évek Mellettem Elrohannak. Csak nyomot hagynak. Még Kaptam Kis időt, De, múlt évek Terhét viselem. Életsikátorom kopott, töredezett kövein járok, […]