Kreáció 3

Kozmikus metamorfózis

“Alkossunk egy sajátos égitestet. Éspedig egy metamorf típust. Olyan anyagcsomó, anyaghalmaz, amely fizikai adottságait erősen és sűrűn változtatja. Először szilárd.Kőkemény. Rajta hegyek nőhetnek és nőnek, völgyek süllyedhetnek és süllyednek is. Kövekkel teleszórva, porral meghintve. Aztán pár száz, ezer? … Pár tíz-, százmillió? … Pár millió esztendő elmúltával : átváltozik. Rövid idő alatt: csupán évszázezredek leforgása során. Meglazul. Hegyei felolvadnak, völgyei kitöltődnek. A kőzetek és a por is elpárolog-majd lecsapódnak,. Minden szét-, össze-, és elfolyik. Az egész test folyékony óceánná lesz. Mélyebben tömény, sűrű, a felszínhez közel érezhetően sokkal hígabb. Középütt omlós, puha. Pár millió esztendő elmúltával ismét módosul. Részecskéi kapcsolatai továbblazulnak. És tovább. Tovább. Az égitest gázhalmazállapotú, könnyű, áttetsző, mint egy pihe. Szó szerint lebeg a térben. Így eltelik a soron lévő, következő 4-5-11 millió esztendő. És újrakezdődik. Szilárd-cseppfolyós-gáz, szilárd-cseppfolyós-gáz.
Teljes élethossza alatt, ami több milliárd földi év is lehet, ismétlődik, állandó körforgás. S mindez pusztán belső, önnön fizikája okán, mindennemű külső, behatás ráhatás nélkül.
S metamorf égitestekkel telis-tele a kozmosz. Proximorf. ez a neve annak a metamorf égitestnek, amely a Proxima Centaurit, legközelebbi csillagszomszédunkat kíséri.
Vagy említsük meg az Androméda gigászi, több millió km-es metamorfját, a galaxis középpontjától alig 38 ezer fényévnyire. Lassan, lomhán mozog, de élénk, tarka színű.”

Hol ehető, hol iható, hol léleg’zhető. Hol esszük, hol isszuk, hol léleg’zük. Hol járható, hol úszható, hol repülhető. És mi hol járunk rajta-benne, hol úszunk benne-rajta, hol repülünk benne.