Posted by
Posted in

Közönyöm 2/2

Vegyes formákban… (3 soros vers) Ha csökken életkedvem, a közöny elmém marja, Nagy cselszövő, egész lényem, uralni akarja. Ma még van erőm, hitem, hogy őt elmarasztalja. (HIAQ) Beszorult érzések, Gyötrik létem, ez nagy teher. Hol van most a remény? (10 szavas) Összeszedem erőm, nem lehetek közöny áldozata, Sem lelkemnek a kárhozata. (3 soros-zárttükrös) A közöny […]

Posted by
Posted in

Közönyöm 1/2.

Vegyes formákban… (3 soros vers) Él-e, van-e nekem közönyöm És ehhez nekem van-e közöm? Nem tudom! Keresem, esküszöm. * (HIAQ) Vágy tán’ van bennem is! Ez nyomja vállam, oly’ régen. Remény a holnapba. * (10 szavas) Ha van közönyöm, nem kicsi, Tudnék változtatni, mi legalább pici? * (3 soros-zárttükrős) Veszett már annyi vágyam, hogy így […]

Posted by
Posted in

Ballagások ideje

Újra itt a ballagások ideje,van aki az idén,és van már több évtizede ballagott,az iskolában és az Élet útján.Hagyaték,tanultuk,a világmindenségről,és az Idő végtelen útján is,ami időben, térben,körülményekben nekünk adatott. Társakkal,együtt. A régiek? Ránk hagyták a Földet,melyen élhető a világ,ami oly hatalmas,de ember csak képzeletben járhatja át.Reggel? Élvezzük a napfelkeltét,új nap,új lehetőség,öröm,bánat. Bonyolult ez az emberi élet,tanultunk […]

Posted by
Posted in

Elmegyek hozzád!

Elmegyek hozzád!   Ha már nem leszek veled, ha már gyógyulnak lelkemen a fránya sebek, ha már halványodnak szívemen a hegek, majd elmegyek hozzád. Elmegyek hozzád és tőled megkérdezem, hiányzom-e neked? Hiányzik-e az érzés, hogy már nem vagyok veled? Hiányzik-e , amit magamból adtam neked? Az a sok törődés és szeretet, amit neked adtam, hogy […]

Posted by
Posted in

sosem voltam…

“Hát megteremtem újra, itt magamban, hogy ne magam vádoljam szakadatlan.” (Kamarás Klára: Hitetlen ima) sosem voltam eddig nagyravágyó megéltem sorra mit a sors adott mindig kellő akarással vártam a soron következő szép holnapot hittem magamban ez nekem elég volt dogmák kántálása nem volt enyém vakhittel űzött emberi létben a szeretet volt a legkisebb erény nem […]

Posted by
Posted in

Dal az elmúlásról

Dal az elmúlásról Nézz fel az égre: csillaghullás Tudod: mi lesz a sorsuk a végtelenben? Jönnek új csillagok az égi mezőben Búcsút sem intenek majd lemenőben Az ember apró csillag a teremtésben Valamennyien részesültek a megváltó kegyelmében Hogy elmúlásuk nyomot hagyjon a mindenségben Vigaszként tovább éljen emlékük a gyászoló szivekben Mert tudjuk,hogy sorsuk nem ér […]

Posted by
Posted in

Rejtély, titok, avagy tabu…

Tudod, mi van benned? (sedoka) Rejtély vagy titok, Benned van… nem ismered. Titok, amíg rá nem jössz. Nem is tudsz róla, Ám tudtodon kívül is Benned szunnyad a rejtély. * (HIAQ) Ez az egész élet Egy nagy rejtély, titok, tabu… Vajon, ez szükséges? * Hallani róla…? Beszélni meg irtózol. Nem hiszed? De, benned van. Rágondolnod […]

Posted by
Posted in

Törtető a hegyi patak

Látvány variációk… A Patak Törtető. Hegyről zúdul, Soha ne áll meg. * A vad, hegyi patak, Csak zúdul, gátlástalanul. Törtető vízhozam! * Törtető a hegyi patak, Csak nézem, hogy zúdul, patak… Törtető a hegyi patak. * A hegyi patakot elnézem, mily’ törtető, Lezúdulása elsöprő… nézni felemelő. Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc – Készült: […]

Posted by

Pásztorné Földi Adrienne: Egyiptom rózsája

Megjelent Pásztorné Földi Adrienne Egyiptom rózsája című regénye elektronikus formátumban. Pásztorné Földi Adrienne regényei egyszerű emberekről szólnak. Talán ezért is állhatnak közel szívünkhöz főszereplői. Első regényében, a Számkivetettekben Gabó, a társadalomból kitaszított fiú sorsát követhettük nyomon. Akkor egy kis történelmi utazást is tehettünk, hiszen a történet a XVIII. században zajlott. Mostani szereplőnk élete a jelenkorban […]

Posted by
Posted in

Esti fénnyel

Edit Szabó : Esti fénnyel Tengerparton lemenő nap búcsúzik a mától, felhő mögül még kibukkan, aranyfényben táncol, sekély vízben, a homokban fiatal pár ámul, csodálatos színek szórnak búcsúzót a parttól, sötétzöld fák, barna homok, lábuk alatt víz kék, elmúlóban mind a gondok, a tengerpart oly szép, langyos fodrok a lábukat lágyan átölelik, melegséggel búcsúzkodnak, éjjel […]