Nem vagyok egyedül!

1. Van barátom.
És kiáltom,
hogy… vigyázzon.
Nem hiábom.

Ő barátom.

2. Van barátja.
És vigyázza,
szól-e rája
ír-tollára.

És megáldja.

3. “Énbarátom
mindig látom
át homályon.
Mint az álom.

Mert barátom.”

4. “Mért barátom?
Úgy találjuk:
Őt megállom
jól egymáson!”

Vagy csak vágyom?”

5. “Azt kívánom,
rajta álljon
a világon!
(Engem lásson?…)

Hát barátom…”

6. “…megbocsátva.
Néki fáj a
rúgni-lába.
Ő hibája.”

“Hisz barátja!”

7. “Mind a ketten:
az itt-éltben.
Mindig, éppen.
Nincs miért nem!”

“Köszönj szépen.”

8. “Járunk erdőt.
Égig érőt.
Mint az ernyőt
visszük ént, őt.”

“Lámpaégőt!”

9. “Földet esszük.
Minden helyütt.
…”

10. “Fekszünk ólban,
úgy is jól van.
..”

11. “Fúj a szélbe,
szállok légbe.
…”

12. “Nézek völgybe.
Mászik ő le.
…”

13. “Kéz a kézbe
jöjj a térre.
Napsütés-e?
Nép elébe!”

“Lássa végre.”

14. “S engem ő ma
felrak trónra,
azt se mondja:
Menj pokolba.”

“Mert hisz ott a…”

15. “Nincsen pénze.
Vaj’ mi végre?
Mégse kérne.
És így én se.”

“Meg van értve!”

16. “Jő a kórja?
Én ápolja.
Éppen-itt, az
itthonomba.”

“Mert ez dolga.”

17. “Hegyre mászva
én utána,
hegybe ásva?
Én kirázza.

Megbarátom.”

18. “Véred árad,
úsz’ el várad,
s persze támad
bárki Más-had?
Hogy csatázzad,
kéz- meg lábad
már kifáradt?”

“Ám barátad.”

19. “Antivágyad
mégse bágyad.
Rabszolgáljad,
szabja árad.
Elkiáltsad
az imádat
…”

20. Trónon állva
(a barát ha
feltett rája!)
Én ukásza:”

(“Halljuk, hátha…”)

21. “Én királylok.
Törvény ádott.
Íme vagytok
mind barátok.”

“Ez lesz átok?”