Rózsa Iván: Utálunk téged!

Téged nem szeret senki, csak a senkik „szeretnek” téged. Földhözragadt vagy, hiába bámulod a messzeséget… Nem látsz a távolban semmit, legfeljebb fölötted köröző keselyűket. Választhatsz: melyik kapja ki majd a szemedet… Ezen nem változtat semmi, ennek így kell lenni! Hiába a statisztikai számítás, a minden téren nyomulás; megelőzte ezt egy orbitális, baromi nagy, választási csalás. Mi magyarok, mi emberek, kik még azok maradtunk: utálunk téged! Tiszta szívből kívánjuk a bukásod, a vereséged! Sőt, a véged! Az emberhez méltó halált ki kell érdemelni, pereputtyod egy egész ország szégyelli… Elvtelen vagy, hálátlan, sunyi és önző; miközben eljátszod magad, mint a határainkat védő-őrző… Ámíthatsz még tömegeket, arctalan masszát; de az istenek a háttérben már a centidet vágják… Elnyomnak, eltaposnak majd, mint egy kis férget; ami nem is olyan kicsi, nagy, érted?!
Nem értettél a világból semmit, csak manipulálni akartad; de idővel kifúj a jó szerencséd, a hatalmad… Köpnek majd a sírodra is, ha lesz egyáltalán: oly sok a bizonytalan a jövődben, ez a sok fránya talán… Talány, hogy eddig is hatalmon maradtál: te magadat magyarnak kiadó, Sátán fattya félig vagy egészen akár… Jó nyaralást! S közben a háttérből intézed a dolgokat; s mindenhová bevered azt a bunkó orrodat… Bunkó vagy, az is maradsz, annak születtél: kár volt beléd a pénz, a képzés, csak másokat hülyítettél… Addig jár a rafinált a kútra, míg le nem bukik; hogy lopja a vizet, miközben vidéken szárazság pusztít… Pusztulj a hatalom közeléből te, kis nyikhaj! Hamarosan lesz haddelhadd, dínomdánom, sej-haj! Bár döngölnének az agyagba titeket; titeket, kik mindenkit a legszívesebben a földbe döngölnétek…

Budakalász, 2018. augusztus 2.

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. "Pécsett születtem 1959. május 27-én, az ikrek jegyében. Általános iskolában matematika tagozatos…