A „nincs” filozófiája…

Üres vagyok, mint egy kifüstölt méhkas
Vagy mint egy ázsiai éhező has.
De én vagyok a hibás. Tudom, érzem,
Már nincs veszélyben, mert nincsen is létem.

Én ellenséges vizeken evezek,
Vagy csak egy sűrű rengetegben megyek?
Mindegy, ha a környezetem biz’ nem jó,
Valóságom kárhozat, mint a faló.

Környezet nélkül mindenki csak senki,
Kit mások támogatnak, az valaki.
Senki vagyok, mert senkinek születtem,
Rossz vagyok, senkinek nem kell életem

Vecsés, 1999. május 28. – Kustra Ferenc