A leírás, TANQ -ban…

Álmom csak kecsegtet…
Csatatereket, nem győzőm…
Fénytelen nappalok…
Álmodni jó… hiú remény?
Nappal szeretetben szegény.
*
Elmúltam már hatvan…
Vannak, sok kis csataterek…
Lét, legyőzhetetlen…
Évek gyorsan tovaszálltak,
A vágyak még motoszkálnak.
*
Öregség bajjal jár…
Tervezni, immár minek is…
Örülni a mának…
Az öregség bajról regél,
Élj mának, holnapot remélj.
*
Lét, már kihűlőben…
Az éjszaka már vaksötét…
Már remény sem látszik…
Élet szele végről zenél,
Sötétben fakó a remény.
*
Jó vagy rossz, egyre megy…
Nincs már, ami testet ölthet…
Élet, már nem testes…
Bármit kívánhatsz, nem számít,
Össze nem jön, lét már sántít.
*
Élet, mint várbörtön…
Lét, koszos kazamatákban…
Ajtó, rozsdás, szorul…
Életem a saját zárkám,
Ajtó szorul, még kitárnám…
*
Ajtókulcs még megvan…
Ajtó nyikorogva nyílik…
Fény szembe… nem megyek…
Ajtó résén fény beszökik,
Fáradt szem, fénnyel vesződik.
*
Menni kéne! Hova…
Megfelelő célhoz, irány-út…
Menni már fárasztó…
Szív vágya, még útra kelni…
Testnek hiú remény menni.

*
Kusza gondolatok…
Út, távoli végtelenbe…
Öregen, nincs már út…
Gondolat is odaveszett,
Boldosághoz út nem vezet.
*
Fogy a kenyér, fogy lét…
Már az eső is oly’ kénes…
Sors, csak rozsdásodik…
Kevés év maradt hátra még,
Gyorsan közeledik a vég.
*
A hajnal még csodás…
Már csak az ágyból szemlélni…
Végleg így maradni…
Mélyálomba szenderülni,
S álomból nem felébredni.

Vecsés, 2015. április 19. – Szabadka, 2018. július 11. – Kustra Ferenc – a HIAQ –kat én írtam, alá a verset szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A versrész címe:”Álmodni jó…”