A kisasszony pedig, tapasztalat hiányában, gyorsan elveszett a rázúduló érzelmi terrorban. Hol sajnálta Gyulát, hol félt Tőle, magát okolva, hogy idáig is hiú reményeket ébresztett „áldozatában”, végül megadta magát a rázúduló manipuláció erejének és halvány beleegyezését adta a fiú udvarlásához. Vagyis átölelte. Gyula rögtön szerelmet vallott, Irén pedig hirtelen nem tudott az ölelésből elutasításba váltani, főleg, hogy a fiú olyan erővel szorította remegve magához, amiből kibontakozni egyébként is nehéz lett volna. Így történt, hogy a visszautasítás elmaradt és innentől a világ szemében egy párt alkottak. Másnap Gyula bejelentkezett a báróhoz és előadta udvarlási szándékát. Irén reménykedett, hogy szülei majd nem tartják megfelelő választásnak a fiút, de pont ellenkezőleg történt. A báró és a báróné kedvesen fogadták Gyulát. Alexia fellélegzett, hogy lánya élete egyenesbe került. Mindenki vidám és boldog volt. Irén boldogságának örültek, ami nem is létezett, de ezt persze csak ő tudta. Most mit tegyen? Rontsa el mindenki örömét és vallja be, hogy az előző este csúnyán becsapta a legjobb barátját, mikor azt hazudta, vagy úgy tett, mintha szerelmes lenne belé. Gyerekkorában szófogadásra, engedelmességre nevelték. Amikor a kertben boldogan tépdeste a virágokat, amikor éjszaka szeretett volna ébren lenni, de a szülei mást akartak, mindig azt tette, amit elvártak Tőle. Akkor most is, most is ezt kell tennie? Gyula jó partinak számított, udvarias és tájékozott fiú volt. A báró és felesége láthatóan elégedettek voltak. Irén szerette a szüleit és tudta, hogy mindig a legjobbat akarják neki. Teljesen összezavarodott. Eddig ők irányították az életét, és maximálisan megbízott bennük. Ők mondták meg mi helyes és mi nem, és hogy mit tegyen. Most is szeretett volna rájuk hagyatkozni. Jó lett volna, ha azt mondják, amit hallani akar, de nem így történt. Csak állt sápadtan és némán. És hagyta, hogy mások döntsenek az életéről. Még gyerek volt. Nem tudta, hogy csak két lehetőség van: az ember vagy maga dönt az életéről, vagy mások döntenek helyette. Átengedte a döntést.

 

 

 

 

Kulacsné Fekete Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Magyar-történelem szakos tanárként dolgozom egy általános iskolában. A világ dolgait a…