10 szavasokban…

Fáj az öregség?
Ez lét egység!
Tudod valódat?
Szépet… rútat?
*
Borult időben,
Ernyő… esőben.
Szamár a ködben,
Nincs meg… élőben.
*
Élet súlya nagy,
Néha bíz’ lefagy.
Nincsen napsugár,
Beborult már…
*
Legyűrt az élet,
Öregség befed,
Halál… véged!
Benne a véglet!
*
Éltél sok évet,
Mivé lett élet?
Fájó temetés,
Emlék kevés.
*
Cirmos cica, haj!
Nincsen egér. Baj!
Bálna dagonyáz,
Vízben eláz.
*
Csap kutya farka,
Kutyaugatás,
Majd harapás!
Ez bíz’ idegmunka.
*
Múltba születtünk,
De jövőben élünk!
Gyerek is felnő,
Családot kinő.
*
Köd fedi holdat,
Narancs, mandarin.
Jobb lesz holnap,
Barack nektarin?
*
Menni úton,
Haladás? Jövő!
Élni nem fakón.
Kinek kell ő?
*
Fenegyerek vagy?
Ha ember italos,
Nem sármos!
Élted ettől nagy?
*
Jó, meleg kenyér,
Melegít tenyér.
Fasírt laktató,
Hozzá krumpli jó!
*
Bárgyú kikelet,
Ez rossz nap lehet…
Futva menekül,
Aki megrémül.
*
Szép vasalt ruha,
Viselet csúcsa!
Disznó dagonyáz,
Szőre meg eláz!
*
A precíz ember,
Élni ezzel, tán’ nem mer?
Helyzetgyakorlat!
Segít! Valódat.
*
Bicajozni jó!
A törött kocsirúd,
Már nem vezetőrúd.
Haladás való!
*
Az elhunyt ember. Elveszett lelkek,
Szellem, nem ember. Hiányos éltek…
*
Rosszkor, rossz helyen lenni, a sikertelenség záloga,
Agresszivitás, csak önámítása…
*
Az előítélet, tévedést követ?
A saját élet, ne érjen véget.
*
Ha fárasztó a nap, prédikálhat pap…
Hogy befejezze, kényszerérzetet kap.
*
Szereptévesztés, öntudatkeresés,
A szükségletek elégítettek?
Menopauza! Ez már a nő kora.

Vecsés, 2015. február 16. – Kustra Ferenc. „MÉCS” pályázati anyag!