Meditáció pszichés alapokon…

Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai,
De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai…
Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz?
Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz?

Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni?
Nagy-dolog-e háborúban sok ember csak úgy lelőni?
Kis-dolog-e az embertömegek felett uralkodni?
Nagy-dolog-e otthon egy rabszolga-cselédet tartani?
Kis-dolog-e az utcán, egy ártatlan ember megverni?
Nagy-dolog-e ártatlan kutyakölyköt vízbe fojtani?

Az élet, sokaknak egészen mást, keveset jelent,
És keveseknek jelent, élhetően nagy végtelent.
Van kit a saját elborult agya irányít,
És van, kit teljesülhetetlen álom ámít.

Meg az emberek kb. tízévente biz’ megváltoznak,
Persze vannak, kiknél az alapok nem másulnak.
Van ki töményen, a sűrűben éli életét,
És van, kinek a jellemzőség adja meg létét.

Kis-dolgok-e ezek, vagy mind nagyok?
Kérdés, elvégezni mit akarok?

Nincs az életre két teljesen egyforma recept,
Vagy beszélhetsz tájszólásba, de érted a nyelvet.
Ki tudja, kis-dolog neked, ami másnak nagy,
A légúti járvány is múlik, majd ha megfagy…

Vecsés, 2015. július 23. – Kustra Ferenc