SZAJKÓ

Gyanús nyomok az erdőben, figyel rájuk az erdő őre.

Riadót fúj sebtiben, hogy senki ne kerüljön veszélybe.

Ő a szajkó, mások mátyásmadárnak is hívják,

kinek szárnyait égszínkék tollak borítják.

Téli kedvenc eledele a bükk- és a tölgymakk,

el is rejti azokat, de gyakran elfelejti a raktárszámokat.

RIGÓ

Ki érkezik márciusban, déli tájak nyarát hozva?

Ki az, aki dobogós lett, a tavalyi énekversenyen?

Ki rak fészket sárból, nyálból és a fák zúzalékából?

Kinek van öt, égszínkék alapon, feketén pettyezett tojása?

Hát nem másnak, mint az erdei-énekes rigópárnák!

Éneke is egyedi, strófáit mindig megismétli.

FÜLEMÜLE

Fülemüle Afrikából áprilisban tér haza.

Erdő széli bokrokon azt csattogja: itt a tavasz!

Elcsattogja dicsőségét, hogy az övé a fődíj.

A dobogó felső fokán vehette át a dal-jutalmát.

Teliholdkor dalra fakad, elénekli itt a tavasz.

Csalogányként is említik sokszínű énekéért.

VÖRÖSBEGY

Párt keres a vörösbegy, ki fészkében tojást költ.

Gondosan készíti a fészket: mohát, fűszálat, levelet,

tollat és minden egyebet összehord az építéshez.

Együtt nevelik majd fiókáikat, kik öröklik toll-ruháikat.

Erdei fahíd gerendája otthont adhat a madárpárnak.

Patakvölgye is lehet otthonuk, vörösbegynek ez való.

ÖRVÖSLÉGYKAPÓ    

Afrikából április végén tér haza, lakás kell neki azonnal.

A bükk és gyertyános-tölgyes minden hírlapjában

lakáskereső hirdetését nyomban fel is adja:

Albérletet keresek! Van-e kiadó lakás erre?

Ha harkályodút nem találok, minden cinegét megtépázok.

Megtudjátok nem sokára ki is az úr a határban.

A NAGY FAKOPÁNCS

Odút vésni kemény munka, de nem a fakopáncsnak.

Jól tudja a módját, hogyan kopácsolja lyukasra a vén fát.

Fiókái, ha megnőnek, fakopáncs-lak, kiadó lesz albérlőknek.

Jelentkezők sokan vannak: a cinegék, a légykapók,

a kék galambok és seregélyek, kik mind lakást-keresők.

Bérleti díj, az ugye nincs, ezért, azé az odú, ki előbb odaér.

KÉK GALAMB

Hazai galambfélénk, február második felében érkezik.

Ha időben ideér , harkály-odúba költözik.

A boldog galambpár itt ver nyárra madár-tanyát,

Az odúban rendszerint hanyag gallyfészket épít,

Öt-hat fészekaljat is rak, így lesz népes a kékgalamb-faj.

CSONTTOLLÚ

Északi tajga felől érkezik, áprilisig itt időzik.

Kedveli a fenyveseket és a vízparti lápos részeket.

Udvarlásban élen járnak, tollborzoló-kismadarak.

Fiókáikat kényeztetve, egy fészekaljat nevelnek.

Táplálékszegény években tömegesen vándorolnak

délkeleti irányba a messzi Észak-Afrikába.

UHU

Európában a legnagyobb, sziklapárkány-fészeklakó.

Ez a madár párjával, télen, tanyahelyén tanyázhat.

Éjjel a magas fák csúcsán huhogja be uradalmát.

Tűhegyes a karma, az egeret, patkányt elragadja.

Évente a fészkében négy kis uhu is felnőhet.

Huhogó barátunk, veszélyeztetett madár nálunk.

RÖVIDKARMÚ FAKUSZ

Fejjel lefelé szaladgál ez a fakúsz-madár.

a fa törzsén fel-le, de közben mindig csak felfelé.

Kéreg alá be-beles, van-e valami élelem nekem?

Rovar, pete, lárva, báb, étlapjukon a legjobb fogás.

Ha magasba felérnek, leejtik magukat a mélybe.

Egy másik fa aljától, csúsznak felfelé újból.

HEGYI BILLEGETŐ

A hegyi billegető nem lehet barázdabillegető.

Farka annál hosszabb, billegeti nagy szorgalommal.

Ha elfárad, megpihen, sekély vizek medrében.

Költő- és telelőhelyéhez hűséges madarunk, ki

párjával évente két fészekalja madarat is felnevel.

SISEGŐ FÜZIKE

Facsemeték tövében, és az avar mélyében,

építi fészkét gömb alakra a sisegő füzike,

Minden oldala zárt, kicsi rajta a bejárónyílás.

Ott bújik be a tojó, a csalafinta kis tojást-rakó.

Öt-hat tojást melenget, ebből lesznek a füzike-gyerekek!

Közép-Afrika melegében töltik a hideg teleket.

EGERÉSZÖLYV

Erdőkben fészkel, mezőkön vadászik,

rengeteg a rágcsáló, mit elpusztít.

Pocok, egér, ki ne dugja orrát,

ne induljon szomszédolni a mezőn át!

A magasban éberen figyel a nagy vadász,

ha zsákmányt lát orvul le is csap rá!

HÉJA

„Kik –kik – ke –ke!”nem tetszenek ezek a vendégek!

Kiáltja a héja, ki otthonát a betolakodóktól így óvja.

Gerlék, varjak, galambok, étlapján igazi ínyen falatok.

Hűséges párjai egymásnak, nászukat mindenki csodálja.

Általában két fiókát nevelnek, biztosítékul a héja-népnek.

BARÁTCINEGE

Boldog madár, hisz párjával

egész évben az erdőket járja.

Vendégségbe is szívesen repül,

télen ott kering a madáretető körül.

Cinegecsapatoknál is meg-megszáll,

csikka-bi-bi-bi hangja messzire száll.

MEGGYVÁGÓ

Kemény csőrével magokat pattint, neve is innen származik.

Kedveli a vadgesztenyét és a gyümölcsök kemény belsejét.

Bükk termését is elfogyasztja, ha nincs más harapnivalója.

Meggyvágó a fészkét lomkoronák belsejének mélyébe rejti.

Télre a párok elválnak, mindenféle pintycsapatokhoz állnak.

 

 

Clara Dar az Irodalmi Rádió szerzője. Váronné Darabos Klára vagyok, Szigetváron születtem és itt is élünk a családommal.…