Jártomban-keltemben egy ugróiskolát találtam,
gyermekkoromban én ezt nagyon is imádtam.
Nem bírtam ellenállni a kísértésnek nekiláttam,
semmivel sem törődve azonnal végig ugráltam.

Jobb láb, jobb láb, jobb láb, két láb, egyszer,
ismételgettem magamban legalább ezerszer.
Felsejlett a régi fotókról felidézett utcai játék,
megláttam és tudtam ettől soha sem hátrálnék.

Eszembe jutott a sokat látogatott Városliget,
pirított napraforgót zacskóban árult egy néni.
Grillázs ízét elmém újra és újra felidézi,
emlék őrzi a fába vésett monogramos szívet.

Vattacukor ragacsától összetapadt a szám,
háromkerekű biciklimet tekertem mint a villám.
Nyugdíjasok sakkpartikat játszottak egy padon,
körülvették emberek és drukkoltak, ó nagyon.

Csónakázó tó tükrében megmártózott az ég,
Vajdahunyad várában a történelem szele járt.
Az Állatkert kapuját kinyitották már rég,
A Vidámpark óriás felirata zárja be a leltárt.

Nocsak, hogy elrepült ez a varázslatos nap,
papírhajókra írtam rá néhány történetet.
Legyen mindegyik, életemből egy tégladarab,
vigye a víz messzi, nem hullatok rá könnyeket.

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek. Tanulmányaim befejezése…