Gyerekkoromban hallottam egy mesét,
Egy kapuról, mely mögött él egy lény.
Ősz már, de ha felemeli szemét,
Megjelenik a sötétségben a fény.
Elindultam, hogy megkeressem,
Mentem fel egy nagy hegyre
Melyen már a nap virít deresen.
Megláttam! Rátettem kezem a kilincsre.

Nyílik a nagy ajtó, jön a fénysugár.
Lehajolok, megcsókolom kezét, a reszketőt.
Kétmillió éves vagy több is már?
Meghajlok az ember és tudás előtt.

Frank e Gry az Irodalmi Rádió szerzője. Nős vagyok. Egy középiskolás, és egy egyetemista leánygyermek édesapja. Budapesthez közeli…