Elhalt a nesz a lomb között,
Megült a csend a csúcsok fölött.
Az alkony bíborra festi a levelet,
Sötétre mázolja az életet.

Szív! Három betű, s egy világ.
Kinek szomort, kinek gyönyört ád.
Egy szó melyben benne lehet egy élet,
Szív, melyben fájdalom éget.
Bús roskatagság, mind a szív titulálja,
Tövist terem a szerelem rózsája.

Vészesen zúgva zubog a vér,
Sápadt koponyán dobog az ér,
S könny

Frank e Gry az Irodalmi Rádió szerzője. Nős vagyok. Egy középiskolás, és egy egyetemista leánygyermek édesapja. Budapesthez közeli…