Őszi pillanatok
Egy “őszi kávé” mellett minden más.
Megtalál és körbeleng az elmúlás
illata, zamata, gőze- színes levellekkel összeszövődik laza kárpittá.

Illanó, forró pillanatok emléke még
itt kísért, a tavasz és a nyár beérett,
leszüretelték,
s a novemberi látomásunk már a következő életünkért táncol.

A temetőkben zsongó élet lángol.
Az élet virágaitól boldogok a halmok.
Jövünk, megyünk, találkozunk,
a múltból a jövőbe lépünk.
A lélek felderül és megnyugszik,
mert ez lesz a végünk…

Egy “őszi kávé” lenge és finom,
fahéjas illata bódító, zamatos.
Hulló levél, hulló emlék,
minden reggel áldott, ha indulni
tudsz egy jó szóért, egy jó ügyért.
2018.11.2.

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…