Az orgona illata

Anyám virágoskertjében minden májusban,

fehér virágot bontottak az orgonabokor ágak.

A zöldülő bokrokon cirógató szellő karjában,

fehér virágok ringatóztak tavaszi pompában.

Orgona-illat ölelgetett, járta vidáman táncát,

simogatta édesanyám fáradt, öregedő arcát.

Öröm fényét láttam szemeiben megcsillanni,

hogy a fehér orgona illatát még újra érezheti.

Ki tudja, tervezhet-e előre, álmodhat-e még?

Bízhat-e a vén Időben, hagy-e elég időt neki?

Anyám kis udvarának imádott orgonabokra,

azóta is fehér virágot bont minden májusban.

Látom anyám arcát a májusi orgonaillatban,

illat-kezeivel fájdalmasan csapkod arcomba.

A vén Idő megbízhatatlan, rohan, és itt hagy!

Elvesz mindent, halványuló emlékképeket hagy.

 

 

 

 

Clara Dar az Irodalmi Rádió szerzője. Váronné Darabos Klára vagyok, Szigetváron születtem és itt is élünk a családommal.…