Mikor verset írok és itt vagy mellettem,

még az sem zavar, hogy köt a rímfegyelem,

látod, kedves, hogy immár mennyit érek,

ezentúl mindent jambusokban mérek.

 

Ragrím vagy páros, nekem egyre megy,

a lényeg, hogy enyém az égi kegyelem,

melyet úgy kaptam a rossz évekért cserébe,

ezentúl tollal kezemben élek, nem henyélve.

 

És ha ki is készít némely kritika,

akkor még mindig ott van a patika,

hol nem mondanak nekem rossz szót, se bántót,

ha kérek egy fogalmazásgátlót.

 

Mikor túlteng bennem a metafóra,

hallgatok én a szakértő szóra,

beveszem, de hirtelen elkap a kétely:

leszek én még egyszer érettségi tétel?

 

 

Dudás Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Régen, 1963-ban születtem. Nyelvszakos tanár vagyok, egész életem a tanítással és tanulással…