Keserű az élet,
Szürke az egész táj.
Fényképedet nézve,
Még a mosoly is fáj.

Megváltozott minden,
Amikor elmentél.
Tábort vert szívemben
A kemény, fagyos tél.

Nem jön el a tavasz.
Harcot vív az elme.
Az élet lett szívemnek
Szörnyű, kínzó terme.

Egyszer hogyha ki süt
A jéghegy fölött a nap,
A békélés kapuja
Talán majd megnyílhat.

Akármilyen úton
Fogok tovább menni,
Az űrt, amit itt hagytál
Nem tölti be semmi.

Juhos Viktor az Irodalmi Rádió szerzője. 1967. március 23-án Budapesten láttam meg a napvilágot, melyet azóta is csodálattal…