Profán Advent!

Árnyak között
Tapogatózva járok
Megdobban a szívem
Ha ismét fényt látok
De most csak reménykedem
Pedig elvesztettem hitem
A nincstelenségnél
Rosszabb a félelem
Ismeretlenné vált a szeretet
A testiség uralja az életet
A multikulti mindent felzabált
A földi élet értéktelenné vált
A Krisztus követők
A Katakombák világába menekült
Aki hitet megvallotta
Kiátkozásban részesült
A gyermekáldás
Büntetés tárgya lett
A kábítószer, s az alkohol
Ott virít a törvények felett
A világpolitika. valláskritika
Mely népek agytekervényeit
Az emberlétben tisztára kimossa
A lelkiismeretet a sátán felfalta
S a szeretetet pedig ellopta
A természet feje tetejéte állt
A szél mindenütt segítségért kiált
De a távolban megszólalt
A rorátéra szólító harang
Jelezve: a remény még él bennünk
Mert visszatér Noé bárkája
Ha beszállunk akkor megmenekültünk

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…