Lankás csúcsokon
holdbéli tájon
kihült kráterekben
szunnyadón
hamu és bazalt
szürke-vörös porlepel
kétezer méteren
zord ez a táj
de
rajta növekszik az élet
fák, bokrok nőnek
eltemetett házikó
memento
itt nincs nyugalom
nincs biztosíték
bármikor elindulhat
a lávafolyam
és nincs mentség
menekülni kell az életért
hát gyönyörködj csak
a fortyogó magma
látványába
születés és halál jár
a nyomába
2018.11.29.
3
visits
0
comments