Posted by
Posted in

Boldog Nőnapot!

Nem tudni kik vagytok Ördögök, angyalok. Erősek vagy gyengék tündérek, démonok? Bűvöletben élünk. Elvarázsoltok minket. Vékonyak és teltek. Így is, úgyis szépek. Természet csodái. Lehet gazdag, szegény. Kicsapongó lélek. Vagy maga az erény. Jók vagy rosszak vagytok? Ti vagytok a mámor. Nyíljon nektek virág, nőnap alkalmából.

Posted by
Posted in

Áldott félhomály

Reggel félálomban, szemüveg a kézbe. Furcsa dolog történt a konyhába térve. Szembe állt ott velem egy rémisztő ember. Csak nem lehet rabló, mert nincs nála fegyver. Ijesztő egy alak, de biztos, hogy már láttam. Nagyon ismerős volt ott a félhomályban. Szemüvegem sajnos a fejemre tettem. Akkor döbbentem rá a fürdőbe mentem. Bágyadtan meredtem a nagytükör […]

Posted by
Posted in

Adventi gondolatok

Adventi gondolatok. Évtizedek távlatában Gyermeklélek mesevilágában Újra élem szép adventi emlékem S könycsepp jelent meg szememben Mikor felidéztem Advent áldott napjait Hogy töltöttem Családom körében Az ünnepre felkészitettek szüleim S jobbal lettek iskolai jegyeim Vándorlásaink nehéz útjain Bárhol is ért minket a Karácsony Ezen perceket mindig visszavágyom A templomba betérve úgy éreztem Nem rohan velünk […]

Posted by
Posted in

Stílusgyakorlatok

   Trocheusok a fáradt szívről   Balga az, ki vágy a szépre, Szíve hogyha mindig égne, Mint, ki érzi: sorsa véges, El ne hagyja álma, édes, Múltja hátha visszatérne, Kéjt a kínra nem cserélne, Ósdi szíve újra szólna, Mintha égi hárfa volna.   Daktilusok az elmúlásra   Lankad a szív heve, készül távoli útra, a […]

Posted by
Posted in

Az új ház

Lecsorgó nagy esőcseppek az ablakon, Könnyeim azok, nem férnek az arcomon, Minden szín kifakult, pedig még van erőm, Miben eddig hittem, az most mind összedőlt.   Romokból építek magamnak új házat, Mert szívem elbírna életet még százat, Vágyból lesz teteje, s az Isten majd benéz, Biztatón rám mosolyog: „Tudom, mily nehéz.”   Az új házam […]

Posted by
Posted in

Most épp háború

Éles fények villóznak, mindjárt összedől minden, örülök a fájdalomnak, azt jelenti: élek. Már tágul bennem az idő, még van néhány kincsem, elgurult üveggolyókat szedeget a lélek.   Más bolygón nincs élet, itt kell örökre maradnom, nem gyűr le semmi szörny, nem gyűlölöm őt, csak értem. Virágos réten megyek tovább, nem sivatagon, magamat mentem meg, nem […]

Posted by
Posted in

Isten hozott Balaton

Isten hozott Balaton! Áldásod hordozom szívemben, én is áldalak ezerszer Te vagy a “nagy tenger” énnékem! Hullámos, csendes, tarajos, zöld, kék, és aranyos színekben pompázol belégzem híven látványod lelkemmel átölelem partjaid megsimogatom a hegyeid a levendulás félszigeten kekcskekörmöt mindig veszek Badacsony levét engedem torkomon a szürkebaráttal igencsak jól vagyok hajóid elringatnak, élvezem a motor zaját, […]

Posted by
Posted in

Szőke nő költői öntudatra ébred (paródia)

Mikor verset írok és itt vagy mellettem, még az sem zavar, hogy köt a rímfegyelem, látod, kedves, hogy immár mennyit érek, ezentúl mindent jambusokban mérek.   Ragrím vagy páros, nekem egyre megy, a lényeg, hogy enyém az égi kegyelem, melyet úgy kaptam a rossz évekért cserébe, ezentúl tollal kezemben élek, nem henyélve.   És ha […]

Posted by
Posted in

Antonio Salieri beszélgetése a Jóistennel

Meguntam már, hogy hiába szolgálok, Oltalmadba mindig Őt vetted, Uram, Zengik a nevem lakájok, s kufárok, Az a m á s i k járja mégis az utam, Rend honol agyamban, művemen átok, Te csak Őt láttad, égi fény, elsuhant.   Sehol se leltem rá egy igaz hangra, Azt hittem elég, ha dolgozom serényen, Láttam egy […]

Posted by
Posted in

Isten tenyerén (A Teide csúcsán Tenerifén)

  Isten tenyerén ülök, s hallgatózom, hátha hallatszik szíved dobbanása, nem zengő érc, nem is pengő cimbalom, csak csendes eső finom koppanása. Megnyugszom itten a világ tetején, Te gondok közt lent, felhők közt távol én, ki szívében hordozza a világnak minden édes mosolyát és bajának szürke felhőit, mik itt kúsznak tova, ismerem, még ha nem […]