Posted by
Posted in

Tartom magam a szövődményekben…

Az öregségről, apeva csokorban… Ép, Kerek Lelkekben, Ember retteg, Szövődményekben. * Ég Pokol Kénköves Örök tüze! Szövődményekben. * Ha Mernék Rettegnék… De, a cél nem! Szövődményekben. * Én Nehogy Remegjek. Már nem leszek, Szövődményekben. * Csak, Nagyon Zeng a csönd! Öregségem, Szövődményekben. * Jő Halál, Holtra vált. Már, semmi nincs! Szövődményekben… Vecsés, 2017. június 19. […]

Posted by
Posted in

Mikulás nap

Mikulás nap. Zsong az utcán a gyermeksereg Mintha éreznék közelítnek az ünnepek Csak Ők várják izgatottan Jöjjenek-jöjjenek már az északi szelek Hozzanak magukkal havat és hideget Csilingelő rénszarvas sereget Csillagok közt száguldva érkezett Luipukken így okozott nagy örömet Hátán megpakolva fut a szánja Gyermekkinccsel tele csomagtára Édességgel, játékkal ajándékkal Jól lakhatnak majd vidámsággal De vajon […]

Posted by
Posted in

Elmúlik az élet…

Fogyóban az életút… Most, így belegondolok… megy az idő, Mily’ gyorsan elmúlik élet… repülő. Elég sokat éltem, de ez csak egy részlet, Még élnem kell életet, míg tart a készlet! Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem, Évekkel hátamon élnem kell… hátra maradt életem, Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem. […]

Posted by
Posted in

A király orvosa

Apám 1510. szeptember 25-én halt meg. Halálát a munkája és megrögzött hite okozta, miszerint a törökök ismét háborút indítanak ellenünk. Nagyszerű kovács volt, a környékbeli urak mind nála rendelték meg fegyvereiket, vagy patkoltatták meg lovaikat. Szép kis vagyont gyarapított, ám mindezt nem tudta kiélvezni a rengeteg munka miatt. Amikor nem volt megrendelés, ő nem pihent. […]

Posted by
Posted in

Őszi szonáta

Szohner Gabriella: Őszi szonáta Átirat Többször előfordult már velem, hogy az emlékezetembe lopakodott egy-egy elfeledettnek hitt kép, egy mozdulat, egy hangulat, egy ember, aki valamilyen módon része volt az életemnek. Leginkább az ősz kell hozzá. A napsugár, ami előbb csak gyengéden rásimul a világra, majd lassan elhagyja nyári hevületét, fáradtan, bágyadtan már csak a delelőjén […]

Posted by
Posted in

Csapások…

Hétköznapi pszichológia… Van, hogy ami édes volt keserűvé, a sóvárgott gyűlöletessé Válik és ez már végleg javíthatatlan… De van, hogy az eddig hőn áhított, úgy vágyott, válik kerülendővé És Így e változások már… mind oldhatatlan. Ezen csapásoktól, a mentális probléma válhat elsőrendűvé. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én […]

Posted by
Posted in

de lerázod magadról…

széttörő álmok fontossági sorrend beletaposnak az érzelmeidbe talán ma ez az elfogadott trend törött gerinced sokkal jobb lenne csendes magányod szeretetre vágyik de akarják hidd nem vagy már fontos nincs helyed köztük éreztetik már itt és szemedbe nevet a főkolompos de lerázod magadról ezt a terhet bízol magadban sok mindent elérsz csendes mosolyod csak olaj […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Élettér

Rózsa Iván: Élettér Az ember terjeszkedik, térít: Ezért nincs már lassan hely, tér itt. Élettértelen létben már forma sincsen: Létformánk amorf káosz, alaktalan minden… Budakalász, 2018. november 4.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Cogito ergo sum

Rózsa Iván: Cogito ergo sum Gondolkodom, tehát vagyok: Terjeszkedni nem akarok! Embernek születtem, s annak maradok: Hiába hatalmon ember-állatok… Budakalász, 2018. november 4.