Posted by
Posted in

Időhiány

Idő? Mérik,mintha az utóbbi időben rohanna,van munkád,lakás,család,néha kevés mindenre a 24 óra. Magadra,családodra? Alig van időd!Sok mindent szeretnél,de sok vágyunk sosem teljesülhet. Idő? Nincs arra,hogy kiszállj az autóból,megnézni a kis őzeket,egy jó könyvet elolvasni,vagy a lámpafénynél elmerengeni,a gyermeked elmondaná mi volt a régi várnál,az osztálykiránduláson. Kinek van erre ideje?Váró erdei utak,gombászás,vagy csak ülni a patakparton,ahogy […]

Posted by
Posted in

A kapun túl.

Mi van ott? Mi vár rám,hogy nagykorú lettem?Innen?  Csak a forgalmat láttam,az intézeti ablakból. Valamikor itt volt a városszéle,játszótér,fák,bokrok.Lett pár barátom,és a felnőttek? Éva néni,Lajos bácsi,és még megkedveltem Aranka nénit is. Szülők? Testvérek? Család? Ismeretlen  fogalom előttem !Most? Nagykorú lettem,és holnap kilépek a kapun,mi lehet a kapun túl? Az élet? Emberi élet? Eddig nem adott […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem erőd, Erőd…

Rózsa Iván: Nem erőd, Erőd… Nem remélhetek, Erőd legyőzött, Halál: Most már örülhetsz… Nem céltalan lét, Erőd segít meg, Jézus: Küzdök és bízom! Nem vakondtúrás: Erőd, vár, erődítmény – Hit véd Sátántól… Nemtelen halál: Erőd elszáll, diktátor – Már várja a nép… Nemek, igenek: Erődök, várak, villák – S magánhadsereg… Nem a Halálra! Erőd a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kényelem

Rózsa Iván: Kényelem Kényelmesebb pokolba zuhanni, mint egekig repülni… Kényelmesebb az igazság-keresés helyett hazugságoknak felülni… Kényelmes ez a világ, csak egy valamiben nem lusta: Mindenki magának kapar, az emberiségnek ennyire futja… Pécs, 2018. október 30.

Posted by
Posted in

Átjárón a változás

Selymes susogás simogat. Hűvös lehelet ez már reggelente. Megölel lágyan, majd tova siklik, a szőlő illatával csiklandozik.   Megadással nyújtózkodik az ív, széles tartópilléreit kitárva. Itt kapaszkodik az izzó napsugárba, amott benyúl a fagyos havazásba.   Beérett a termés, beérett a munka. Barnul a levél, barnul a létfonala, melyeket a múló idő festett meg ilyen […]

Posted by
Posted in

Elmondom még

Felhívlak majd holnap, mindig  jó barát vagy. Kell, hogy kimondjak még néhány szép szót neked,   Hogy végleg elfeledd. Egyszer én is voltam a mindened neked. Nagyon jó volt veled!   Légy most újra boldog, ne gyötrődj már tovább! Ez most már az a vég, mikor a múltból  elég.   Itt van az újabb nap, […]

Posted by
Posted in

Nyaralunk!

Pára permet hullik a tengerbe. Mind máris megszűnik ott egyszerre.   Dobd be a gondjaidat melléje, hadd semmisüljön meg mind örökre!   Szabadítsd meg a lelked mindentől! Most már nyugton nyaralunk ne szédülj!   Add magad teljesen a ringásnak! Ez a csodás boldogság nem várhat!    

Posted by
Posted in

Bakafesztiválon

Július közepe van, sugárzóan szép nyári idő. Érdeklődő arcú emberek közelítenek a város kis erdejének tisztása felé. A fák tövénél katonai járművek vannak felsorakoztatva. A filmekből ismert eredeti II. világháborús darabok. Masszív, erős technika. A rendezvény célja az emlékezés, a főhajtás a névtelen, ismeretlen sírokban eltemetett egyszerű emberekre. Néhányan még a Dalárda-kar énekének hatása alatt […]

Posted by
Posted in

Útravaló több generációra

A hegyoldal felől már egyre gyakrabban lehetett látni az erre igyekvő villámokat, az ég is hangosabban zengett. A fekete felhők átölelték a teraszt, ahová a vihar elől menekültek. Mégis csendesnek tűnt a vidék. Egymáshoz is ritkán szóltak, csak élvezték azt az örömet, amit az együttlét most megadott. Hiszen oly ritkán lehet részük ebben mostanában. A […]

Posted by
Posted in

Legyen béke!

Újabb két vasmadár mart bele a kéklő égbe, a vidék felett embereket megrettentve. Közel szálltak, talán bombázni akarnak?! Nem volt még elég nyomora a falunak? – Idáig eljöttek, senkit nem kímélnek! Gyerekek, asszonyok mit remélhetnek? Menekül  mindenki, amerre csak mehet, -Jaj, a pólyából egy csecsemő kiesett! Kap anyja utána, ahogy csak lehet. -Te fiú, hová […]