Posted by
Posted in

Kezdőként, elbújik

Hétköznapi pszichológia… Fényorgonán át, orvul lopakodik az este, Fényben voltak aktivitások… a semmibe lohad. Ahogy a sötétülő fényt elnézem, oly’ ferde… És Fény, kezdőként elbújik, mint, egy kis félő, apróvad… Szomorú… sötétben nem lát jól, az ember szeme! Vecsés, 2017. június 8. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Képek, kiállítások, konflisok, közterek és kávé

Képek, kiállítások, konflisok, közterek és kávé „Minden idők legnagyobb Bruegel kiállítását rendezik Bécsben idősebb Pieter Bruegel műveiből a festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából.”- szólt az újsághír. Meg kell vallanom, mindössze kedvelője nem pedig értője, igazán ismerője pedig végképp nem vagyok a festészetnek. Nem járom megszállottan az aukciókat, nem térek be antikvitás boltokba, s nem […]

Posted by
Posted in

Angyal szárnyak

Angyal szárnyakon jön az öreg tél árva levél zizzen még mit remélsz te falevél? havas szél fúj, enni kér bekebelezi novemberét elűzi esőt hozó fellegét fagyos csipkét terít a tájra kopasszá teszi a fákat életet hoz, holtakat ébreszt didergő álmot terít szerte meghódítja a hegyeket belepi a völgyeket elegyenget, dermedté formálja a hantokat kristályokból épít […]

Posted by
Posted in

Ruth

Szohner Gabriella: Ruth Irma egy lazítós, kényeztetős délutánt tervezett magának. Egyedül volt otthon, a férje horgászni indult a közeli tóhoz. Különösebb dolga nem akadt, gondolta kényezteti magát egy kicsit. Feltesz egy maszkot, enged egy illatos fürdőt, bekapcsol valami kellemes klasszikust. Egy pillanat alatt végez a hivatalos levelekkel, és utána övé a ház, meg a délután. […]

Posted by
Posted in

Magány

Elmúlt az ősz, a csillagok fénye is másképp ragyog, most gyémántként csillognak be az ablakon. Ha a tél virágba borítja szobám ablakát, a csillagok ezüstre festik a jégvirágok szirmát. Nézem csendben e gyönyörű csodát,a csillagos éjszaka misztikumát. Egyedül vagyok, távol családtól, baráttól,ez a pillanatnyi csoda, mi magányomban kicsit elvarázsol /B.A./

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Chuck, egy baj van…

Rózsa Iván: Chuck, egy baj van… Mennyit fizettetek ennek a csákó-csávónak? Mennyi az árfolyama egy kiöregedett filmsztárnak? A putriból jött és az egykori „akcióhős”: A magyar adófizetők pénzén hetvenkedős… Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Betegség vagy alkalmazkodás?

Rózsa Iván: Betegség vagy alkalmazkodás? A túlélés záloga a skizofrénia: Mást mondasz a munkahelyen, mint odahaza… De manapság nincsenek már titkok, csak remények: Minden pillanatban változol; ne hagyd, hogy utolérjenek! Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Köszönetnyilvánítás!

Köszönetnyilvánítás! Kedves Árpád és Adrienn! Tiszteletem fejezem ki és köszönetem a Miskolci Irodalmi Rádió Főszerkesztő úr Zsoldos Árpád és nejének Zsoldos Adriennek valamint minden munkatársuknak a családias rendezvénysorozat példás és rég nem látott magas színvonalú lebonyolításáért és megszervezéséért. Külön köszönetemet fejezem ki Odaadó Munkásságukért és önzetlen segítségükért mit személyem felé irányult. Nagy meg tiszteltetés részemre, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ovi

Rózsa Iván: Ovi Hát nem vett neked apuci kisvasutat? Ezért aztán az oviban mindenki rajtad mulat?! Bosszút állsz hát „felnőttként” az embereken? Kisvasutakat építtetsz magadnak közpénzeken?! Így éled ki torz kis éned, perverz álmaid: A házad ablakából bámulod a stadiont, s játékosaid. Úgy néz ki az aréna, mint egy hatalmas, giccses ravatal: Felépíteni… – részedről […]