Posted by
Posted in

Csontmenet (Radnóti emlékére)

Léptek koppannak, jönnek. Dobban a bakancs a rögnek. Nekicsapódnak a földnek, Csontok csörögnek. Mennek egyenest. Előre! Szemüregük néz a földre. Egymásra. Akár a tükörre. Örökre. Testük élesen csillog, Hátukon vibráló csíkok, Több száz koponya villog. Kínok. Száll a csikorgó csontdal, Köröttük ködfal, A menet elhal.

Posted by
Posted in

szűkölhetnék mint…

szűkölhetnék mint egy kivert kutya verset karcolok sárguló papíron már nem jutok fel sohasem a csúcsra a hegy lábánál a sarat taposom kik már ott fenn járnak vissza se néznek mert az élet csak a létharcok sora a csúcson állók rajtuk is röhögnek és sziklát gördítenek az útjukba koncot várni szinte minden reggel nagy asztalról […]

Posted by
Posted in

esküvő

igen igen csak magadban kiáltod de botlik a nyelv és halk a sóhaj nappal és éjjel csak őt akarod párás szemeden csillog az óhaj párás szemeden csillog az óhaj nappal és éjjel csak őt akarod de botlik a nyelv és halk a sóhaj igen igen csak magadban kiáltod

Posted by
Posted in

A könyvtár macskája

Várta az újság megjelenését, mint régen a zsidók a messiás érkezését. Hallotta ahogy a postás matat a postaládán, majd kisvártatva a kutya is jelezte, hogy a zöld-ruhás valamit tett a “dobozba”. Soha nem értette, hogy a kutyák miért is haragszanak a postásra, hiszen csak jön, berakja az újságot, a levelet és már megy is tovább. […]

Posted by
Posted in

de szerelmet vált…

orgona hangja és nászinduló a mai nap most csak a tiétek örökre szeretni az volna jó rebegő igen koronáz egészet néhány vendég elmorzsol egy könnyet mire is gondolt most ki fejti meg csodás a dallam betölti a termet lélek a vágytól néha megremeg köszöntők ajándék rokonok sora kívánnak boldog hosszú életet házasság az élet kompromisszuma […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jézus Krisztus, a kapitány

Rózsa Iván: Jézus Krisztus, a kapitány – Uram, nem látta a töviskoronámat? A töviskoszorúmért jöttem! – Hogy miért?! – A töviskoronámért. Nem találta meg valaki? – Hogy néz ki? – Mint egy korona, csak tövisekből… Régi, kétezer éves… – Aha, tehát antik! – Úgy is lehet mondani… – Valahogy maga ismerős, a szakálláról… – Elég […]

Posted by

Az év trubadúrja 2019. – szerelmes vers verseny

„Valentin 2019. – Az év trubadúrja” szerelmes vers verseny és antológia az Irodalmi Rádió pályázata — A pályázat beadási határideje 2018. december 31-én lezárult. A beküldött alkotások elbírálása megtörtént. Az eredményhirdetésre 2019. február 16-án, szombaton 13:00-tól került sor Budapesten, a Csokonai Művelődési Központban. A rendezvényen megjelent helyezett és sikeresen szerepelt alkotók oklevelet és ajándékkönyvet vehettek […]

Posted by
Posted in

“Az év diák írója és költője 2018.” – eredményhirdetés

„AZ ÉV DIÁK KÖLTŐJE 2018.” – „AZ ÉV DIÁK ÍRÓJA 2018.” az Irodalmi Rádió pályázata – 2018. „Az év diák költője” és „Az év diák írója” kitüntető címek megszerzéséért és a szerkesztőség következő diák antológiájában való szereplésért A beküldési határidő 2019. január 31-én lezárult. Az eredményhirdetést 2019. március 30-án, szombaton népes érdeklődés mellett rendeztük meg […]

Posted by
Posted in

Barátnők

Edit Szabó : Barátnők A barátnők összegyűltek, van témájuk, beszélgetnek, mind a három csodás leány, rózsa virul az orcáján. Gyönyörű szép megjelenés, fölöttük még az ég is kék, mosolyogva tűz le a Nap, boldogságuk sugarat kap. Lenge ruha, csupasz vállak, benne ugyan ki találhat, mást nem, csak a szépségüket, vágyva várni nézésüket. Tudják ők, hogy […]

Posted by
Posted in

Vasárnap délután

Edit Szabó : Vasárnap délután Egykor bizony az volt szokás, minden vasárnap délután, kapu vagy a kis ház előtt, lóca padján volt pihenő. Elvégezvén minden dolgot, a fa ága enyhet adott, hetedik nap megpihentek, teremtő így rendeltetett. Emberek a házak előtt, szép a ruha s kötény elől, adják meg a tisztességet munka után pihenésnek. Néhány […]