Jégvirág

Ablakomon jégvirágok nyíltak,
hajnalban már virágcsokrok vártak.
Fehéren csillogott kristály szirmuk,
bánatomra, sajnos nincs illatuk.

A hideg, varázsolt a párával,
éjszaka jól megfértek egymással.
Bűvészkedtek, hogy nagyon szép legyen,
ajándékukat átnyújtsák nekem.

De besütött a déli napsugár,
olvadozott a sok szép jégvirág.
Vízcseppekké változtak könnyezve,
sajnos a csokrom eltűnt örökre.

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…