Vasárnap délután

Az a fehérre meszelt kicsi ház,
előtte hűvöst adó akácfák,
nagyapó készítette kicsi pad,
mely az emlékeimben megmaradt.

Nagyapó fehér ingét felvette,
nagyanyó kötényét lecserélte,
a jó vasárnapi ebéd után
bóbiskolni lehetett az utcán.

Arra a kicsi padra leültek,
vasárnaponként itt beszélgettek,
ha néha ismerősük arra járt,
megvitatták a világ dolgát.

Szent nap volt számukra a vasárnap,
munka nélkül telt a hetedik nap,
ha kifogytak a szóból, hallgattak,
ünnep volt, hogy még voltak egymásnak.

Hallgatásban is értették egymást,
a közös gondolat közöttük járt,
estefelé bizony betipegtek,
lámpagyújtás nélkül lefeküdtek.

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…