Megint eljött, itt van az ősz,
bizony, én is szeretem.
Kicsiny erdők színpompája
varázslatos én nekem.

Kiülnék a dombtetőre,
de rég be van már építve.
A domb aljához sem mehetek
már az is el van kerítve.

Beton tömbök csúfoskodnak
a régi szép tisztás helyett,
növényeknek, állatoknak
szinte nem hagytak helyet.

Megtébolyult már a föld,
katasztrófa fenyeget.
Tönkretették, elárulták
a pénzéhes emberek.

Látszólag az erdő csendes
a város szmogos fergeteg,
még szerencse, hogy ezt nem látod.
A világ züllött és beteg.

Aludjál hát drága költőnk,
álmod, álmodjuk tovább,
azt álmodjuk megváltozik
és újra szép lesz a világ.

Juhos Viktor az Irodalmi Rádió szerzője. 1967. március 23-án Budapesten láttam meg a napvilágot, melyet azóta is csodálattal…