Posted by
Posted in

Elengedni

Elengedni   Remegő kezem már régen nem érzem, kabátom alatt velem fázik a szél… Csak a fehér köd szól; egy elhaló frázis, mely éppen oly hamis, mint amilyen szép.   Egyedül nézek most szét, a messzeségbe. A láthatár írisze halovány kék – színe már megfakult, de gyönyörű így is; tükrében sejlik még a tavaszi ég. […]

Posted by
Posted in

Tükrök között

Tükrök között   Aranyló kondenzcsík a hófelhők alatt. Huncut mosoly, mit alig félig takar egy sietve felkapott, szőke szalmakalap. Félúton megáll, int, mielőtt tovaszalad. Szeme már nem rád néz, de szép emlék marad.   Hisz tudod, a legszebb esték után sem mindig kell aspirin és kávé. Sárga vászonkabátom zsebében csilis csokoládé olvadna össze a sorokkal; […]

Posted by
Posted in

Egymásban létezni

Kívánságom teljesült, szerelmünk beteljesült. Mint a nap, ragyogva kélünk, s mindig a pillanatnak élünk. Béke öleli át az egész testem, melletted megnyugszik a lelkem. Már nem mardos minket a magány, most nekünk dalol a csalogány. Ha a hangod meghallom, elmémből eltűnik a sok lom. Minden porcikám érted remeg, kérlek, azonnal csókolj meg. Csókod felér a […]

Posted by
Posted in

Akarom

Edit Szabó : Akarom Azt mondod, örülsz nekem, azt mondod, szép a szemem, azt mondod, csókos a szám, azt mondod, simulj hozzám. Azt mondod, vártál reám, azt mondod, bátor leány, azt mondod, szeretsz engem, ezt mondod szerelmesen. Úgy érzem, örül szivem, úgy érzem,őrült lelkem, úgy érzem, csókol a szám, úgy érzem, simulsz hozzám. Úgy érzem, […]

Posted by
Posted in

Földindulás

Földindulás Robog a világ a végzete felé Hiába készülnek a fák-virágok az újraébredésre Minden boldogság a Földön Hazug ábrándnak tűnik A békétlenség az acsarkodás csak nem szűnik Lábunk az inditógombon áll Auráját a vésznek már érezzük Mert egyre csak nehezebben lélegzünk Kifogy az oxigén az életterünkből Mert egyre távolodunk teremtő Istenünktől.

Posted by
Posted in

Veled én

Forró lávakőként izzik már a szemed, rám tekintesz és én benne melegedek.   A léted erősít, átölel a tested. Vigyáz rám, ha félnék üres rengetegben.   A szívem merészen táplálja  útjait. Te, mikor velem vagy, semmi  ki nem szakít.   A lelkem könnyű már szárnyalok a légben, óvatosan tartasz biztonság ölében.   A  végtelenségben egyfelé […]

Posted by
Posted in

Csendből a szó

Csendből születik a szó, A kimondott érzelem. Magányból a félelem, Félelemből szenvedés, Szenvedésből a remény, Reményből a türelem, Türelemből az erény, Erény, hogy ne légy kevély, Hitből igaz szerelem, Most-ból lesz a Végtelen.

Posted by
Posted in

sebet hagyni…

sebet hagyni nem tudok nem szabad a másik ember sem törött szárnyakat érdemel hagyd repülni várja a lég csak óvón figyeld felszabadult röptét apró jelek s már érezned kell ha ott a légben nem neked énekel hisz nem akar téged és lelki sebeket miatta engedd el ha szereted

Posted by
Posted in

ezer apró jel…

(tükörvers) ezer apró jel, de döntésben nem segít kérdezni miről hogyan miért és kit mert én szeretem az nem ok arra hogy ő is szeressen ha nem akarja hogy ő is szeressen ha nem akarja mert én szeretem az nem ok arra kérdezni miről hogyan miért és kit ezer apró jel de döntésben nem segít