Posted by
Posted in

Emlékül Mónitól

Én miért vagyok más, mint a többiek? ……… Mit lehet erre mondani? Á, dehogy, kicsim, nem vagy te más, pont olyan vagy, mint a többi gyerek. De ahogy telnek az évek, ezt már egyre kevésbé lehet elhitetni vele. Hisz látja, ha tükörbe néz, másképp néz ki, mint a többi gyerek. Más a bőre színe, lila […]

Posted by
Posted in

Az én anyukám

Amikor megszülettem, nem vittek haza az újszülött osztályról. Azt mondták a doktorok, hogy én nem leszek olyan okos, mint a többi gyerek, és ettől az anyukám nagyon elszomorodott. Utána már meg sem nézett, hiába biztatták az ápolónők, hogy egészen szép kisfiú vagyok. Egy picit ferde vágású volt a szemem, de egyébként pont úgy néztem ki, […]

Posted by
Posted in

Kedves Olvasó

  Sokat gondolkodtam ezen a rövid, de talán sok igazságot magában foglaló cikken. Lehet, hogy nem sokan lesznek, kik meg tisztelnek azzal, hogy elolvassák s azt is tudom, hogy miért? De kik még is úgy gondolja és érdemesnek tartja, azoknak köszönöm. Kedves olvasok, talán ha szánnak rá pár percet, akkor meg fogják érteni a mondani […]

Posted by
Posted in

Emlékezem

Már több mint hét éve, hogy elmentél, szívemben emléked öröké itt él. Fülemben hallom kedves hangod, ajkamon ég utolsó csókod. Gyermekeink is szomorúak könnyezve mondják édesapa! Én csak egyedül vagyok s emlékezem, mily boldog voltam veled. Mióta elmentél sír a szívem, beteg a család beteg lelkem. Felnézek a magas égre, Istent kérem, Üdvözítsen. Vigyázzon rád […]

Posted by
Posted in

Őszülünk…

Ősz van, természet Álomba készül, csendes. Kollektív álom. * Város, úgy bűzlik, Erdő, mező nagyon fitt. Tüdő megszűrő. * Pergő szavaim Lassan, mélyen halkulnak. Tavasz, új világ. * Bogarak, már csak Összevissza sétálnak. Célszerűség nincs. * Sétálok avar Szőnyegen. Csendes léptek. Múlás bánata. * Hulló falevél… Sok a nyakamba esik. Nekem is van ősz. Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Ki vagy ?

Kutatod a múltadat előző,tűnt életedet mire megtalálod magad mögötted látod éveidet. Amik suhannak szélben vergődő csónak élted boldog perced ellibben szó,van mit elmesélned. A Lét,mely nem végtelen oly messzi még a part a küzdelem reménytelen nem jön,mit szíved  óhajt. Ki vagy ?Megtalálod magad futó percek köpenyében, porszem tested itt ragad világ mindenség tengerében.

Posted by
Posted in

Esős pillanatok

Ősszel… versben és Baso féle eredeti stílusú tankában. Esőfelhők csak Vonulnak… jönnek újak. Ködfolt, baljós jel. Kiskertben rózsák nyílnak, Naptól levelek híznak. Záporozva hull az eső a ligetes erdőn, Minden barátságtalan, nagyon vizes a mezőn… * Eső meg a köd, Meg… múlt kísértetei. Mindenhol avar. Verőfényes nyári nap, Elkel a szalmakalap. Micsoda bohém egy öreglegény […]

Posted by
Posted in

Bolond ez a szélcsend

Öregségi vizionálás… Bolond ez a szélcsend, összekócolja a hajam, Nap meg nem is süt és fejemről olvad a vajam… Nem is nyitom ki a számat, erőből hahotázok, Folyik az izzadtságom, derék-máshol tájt, úgy fázok. Új Roham… Fordítva Megy minden. Öregszem talán? * Öregszek, puhul is a bicepszem, de kemény csávó vagyok, Kérdés, mellettem kitartanak-e öregedő […]

Posted by
Posted in

Emlékezés röviden…

Éjszakai vízió versben és apevában… Már csak emlék vagy nekem, de benne vagy a múltamban, Én még nem feledtelek, benn vagy éjszakai víziómban… Emlék maradtál, Múltam része. Álmomba Vissza Jársz. Csak Emlék Vagy múltból. Álmomban élsz, Szívem nem felejt. * Emlékszem, veled milyen jókat eveztem a boldogság tengerén… Amíg velem voltál és szerettél, én voltam […]

Posted by
Posted in

Fájdalom hamvak

Hétköznapi pszichológia… Az Idő Nem gyógyít, Csak megtanít, Nélküle élni. Fájdalom enyhül, könny kevesebb gördül. Végtelen űr tátong, nem törpül. * A fájdalom hamvait lassan széthordja a szél, De, a hiány vajon mitől fog múlni? Széthulló fájdalommal vajon, mit veszítettél S A veszteség, mennyire fog földúlni? Ha meg olyan vagy, hogy lelkedben túlfeszíttettél? * Szív […]