Nagy pelyhekben hull a hó

Mindenütt nagy pelyhekben hull a hó
Lassan, lassan mindent beterít
A csillogó fehér takaró alatt
Csupán múltunk emléke maradt

Büszke,s fájó emlékek hosszú sora
A butaságaink pedig a fogasra akasztva
Kinnt az utcán az elégedetlenkedő lázongók hada
Az igazság hangját erőszakkal letapossa

Mindenütt záporoznak a káromló szavak
Molinóin csak a hazugság hirdetése maradt
A békés polgárokat s a rend őreit sem kímélik
Tíz körömmel csak kommunista elveiket védik

A hó alatt múltunk könnybe lábadt
Virtuskedvünk lassan ismét feltámadt
Csak békemenettel állhat helyre az igazság
A tartósan tüntetőket vegye birtokába a hóvakság.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…