Fagyos szél forgatja, kavarja

a szállingózó hópelyheket.

Tündöklő ünnepi fények

díszítik az utcákat, tereket.

Kint csak az angyalkák járnak.

Hozzák, viszik az üzeneteket.

 

Ketten ülünk az ünnepi asztalnál.

A többiek itt most nem lehettek.

De épp fentről jött a küldemény.

Veletek vagyunk, ne keseregjetek!

Az angyal leült egy üres székre,

és megvigasztalta a lelkemet.

 

Már asztalom gőzölgött a leves,

mikor a légben újabb fehérség

keletkezett, hozta a híreket.

Nagyon szeretlek Benneteket!

Az angyal leült egy üres székre,

megsimogatta a szívemet.

 

Többen lettünk, más már nem jöhet,

akkor érkezett az éteren át az mms.

Még életeket mentek, de elküldöm

magam helyett a törődésemet.

Az angyal leült egy üres székre,

és biztonságot teremtett vele.

 

 

Villanás, – a szeretet fényében

jött – újabb melegség keletkezett.

Utat csinált magának a testvéri ölelés.

Minket sohase felejtsetek!

Az angyal leült egy üres székre,

felfrissítette az emlékeket.

 

A szoba egyre hangosabb lett,

friss baráti üdvözletek jöttek.

Ők is helyet kaptak a megérdemelt

asztalnál, betöltötték a teret.

Az angyal leült egy üres székre,

még viccelődni is lehetett.

 

Ekkora már tele lett a szívünk

tökéletes boldogsággal.

Megtelt az este is csupa jósággal,

áhított  vágyunk beteljesedett.

Igaz, ételt csak ketten ettünk,

de itt volt velünk minden szerettünk.

 

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…