(3 soros-zárttükrős)
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés,
Miközben rettenetesen hideg van és nem oly’ kevés…
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés.

(10 szavas)
Hull a hó, ragyog a táj,
Fénylő csendben valami fáj.
*


Ha hull,
Elbűvöl.
Lábam alatt
Csikorog a hó.

Csikorog a hó
Lábam alatt.
Elbűvöl,
Ha hull
Hó.

(sedoka)
Mély hóra esik
Vadul sűrű hóesés.
Tombol, hideg dühöngés.

Mély havat emel
Szakadatlan hóesés.
Havat, hideg keményít!

(HIAfo)
Vad hidegben fázni,
Hóesésben ázni.
Ez a Tél – homlokon csókol.
*

A tél hűs hidegében,
Hónak, most melegében,
Nincsen olvadni-valója,
Főleg nem, úgy egyvégtében…
Hó ropog a szánkótalp alatt,
Gyorsan csúszik… föl, percek alatt.

Csúszva jót nevetni!
Jégcsapként szeretni,
A világ Békére éled.
*

(Kínai versforma: “Yijiangnan” 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa)
Téli táj
Jól behavazott.
Hó, csak esik, földre száll!
Hóesés el nem állott,
Téli táj… fagyott.

Vágynak szobra fagyból faragott
Téli mosoly az, mi ihletet adott.
*

Szél
Fagyos,
Nem kímél,
Havat sodor.
Járhatatlan út.

Járhatatlan út.
Havat sodor,
Nem kímél,
Fagyos
Szél.

Nem hevenyész hópihék, felhőkből kizuhannak,
Esés közben a nagy hidegben fönt nem akadnak,
Lent van igazi hideg, ott jéggé összekapaszkodnak.

Hópihének lenni.
Szállni, majd leesni.
Egy álom marad örökre.
*

(LIMERIK)
Csak nézem, tél fehér fenekét,
Ő meg fagyassza ember lelkét.
Ereszen jégcsapok…
Esik le… loholok.
Hidegnek látom… világbékét!

Tél
A vén,
Művészként
Jégvirágot
Ablakra rajzol.

Ablakra rajzol
Jégvirágot
Művészként,
A vén
Tél.
*
Lassan elönt a szépséges bíbor alkony, rám csorog hideg-fájón.
Bőrömig hatol a jeges tél, szakadás van a télikabáton…
Lassan elönt a szépséges bíbor alkony, rám csorog hideg-fájón.

Vecsés, 2018. szeptember 28. – Mórahalom, 2018. december 22. – Szabadka, 2019. január 4. – Kustra Ferenc: a verset, a 3 soros-zárttükrös -t, a sedoka –t, a kínait, a limerik -et én írtam. A 10 szavas és a HIAfo, Farkas Tekla munkája. A tükör apevákat, Jurisin Szőke Margit írta.