Klotz Mária: Kakaó-dal

– Hoztál kakaót? – kérdezte reménykedve Zsófi, amikor hazaértem a vásárlásból. Anyukám, aki vigyázott rá, sietve hazament, talán főzni.
– Még szép, kislányom – válaszoltam neki, pedig ha tudná, hogy jutott mégis eszembe, az ígért finomság.

***

Lejátszódtak bennem az események. Ködös, szürke őszi nap volt. A levelek lassan hullottak le a fákról, ezért ahol nem söpörték el, ott szinte színes, süppedős levélszőnyeg fogadott. Egy-egy összegyűlt kupacból még barna gesztenye is kikandikált. Össze is szedtem néhányat, hátha barkácsolunk délután valamit. Bandukolás közben, egész úton az járt a fejemben, mit is kell vennem, de tudtam, valamit biztosan elfelejtettem. Megálltam, gondolkoztam, de nem ugrott be semmi pénzért, mit is kért a kislányom. Mentem, mendegéltem, egyszer csak találkoztam Kati nénivel, aki szintén vásárolni sietett.
– Jó napot, Kati néni! – köszöntem az idős nőnek.
– Szervusz, Marika! – válaszolta. Hova sietsz?
– Megyek a közértbe, sok mindent be kell szereznem még a főzés előtt – tájékoztattam a nénit.
– Akkor jövök veled, legalább nem kullogok egyedül, én is oda indultam – csillant fel a szeme.
Ó, gondoltam magamban, akkor nem végzek olyan gyorsan, mert Kati néni nem tud sietni. Nem is baj, legalább megtudok valamit a falu szaftos pletykáiból. Nem is kellett sokáig várnom, el is kezdte a mesélést:
– Képzeld, Marika. Tegnap hallottam a nagy hírt, hogy Karcsi otthagyta a feleségét és három gyermekét egy pesti nőért. El is költözött otthonról – ismertette a pletykát tágra nyitott szemekkel.
– Ne mondja, tényleg? – kérdeztem naivan.
– Nem hazudok, nekem is mondták – erősítette meg mondandóját.
– Nem éltek jól? – tettem hozzá.
– Úgy látszik, ha megcsalta – súgta Kati néni a fülembe, majd hozzátette: szörnyű, szegény asszony, mit csinál majd egyedül a gyerekekkel.
– Talán nem is igaz – feleltem, de aztán egy hangos mondatra lettem figyelmes, ugyanis Kati néni felkiáltott:
– A fene egye meg! Beleléptem egy kutyasz*rba! Nem söpörték el a leveleket, micsoda lusta emberek – jajgatott szegény.
– Ne is törődjön vele! Azt mondják, szerencséje lesz – vigasztaltam a nénit.
Miközben félreállt és Kati néni egy fával tisztítgatta piszkos cipőjét, bevillant, mit is kell vennem a boltban. Kakit látván beugrott a k betűvel kezdődő, kakaó szó. Egyből mosolyogva, örömtől ragyogva lépkedtem tovább. A fejkendős néni szintén elindult, de neki nem árultam el, milyen feledékeny vagyok.
– A közértben megvettem mindent, amire szükségünk lehet az ebédhez, még a cicás-kakaót is, a lányom nagy örömére.

***

– Mama, mikor főzöd már meg a kakaót? – ütötte meg fülemet Zsófikám kérdése.
– Délután kislányom, uzsonnára kapsz kakaót. Ihatsz sokat és ehetsz hozzá finom kuglófot is, tudod, amit tegnap sütöttem – vágtam rá.
– Én most szeretnék! – és már majdnem pityergett, de aztán eltereltem a gondolatait.
– Tudod, ebédre finom borsó levest főzök, és még lesz hozzá rizses hús tegnapról. Utána lefekszel aludni, és ha felébredtél, már vár az illatos kakaó – magyaráztam neki.
– Hú de jó lesz! – örvendezett.
– Ha szépen ebédelsz, akkor kakaóivás után gesztenyéből barkácsolunk szép figurákat. Szeretnéd? – kérdeztem.
– Igen! – kiáltotta.
– Amíg aludt összeraktam egy versikét, amely a kakaóról szólt, és uzsonnázás közben fel is olvastam neki:

Kakaó-dal

Drága szomjas gyermekem,
szereted az édes kakaót?
Készítek neked, nekem,
tejjel, porral, csudajót.

Együtt isszuk a nemes italt
nagy bögrével húzunk le,
amíg pocakunk dugig vele
arcocskád arany folttal tele.

Közben dallamot dalolunk
kakaó-dalt kedvünkre költünk,
hejehaj, danahaj
örvendjünk, nincsen baj!

Annyira örült, hogy még háromszor el kellett mondanom neki a szerzeményemet. Ettől kezdve ez lett a mi kakaózás közbeni kakaó-dalunk. Sokat nevetgéltünk, majd gesztenye manócskákat gyártottunk és játékból még őket is megitattuk a finom aranyszínű kakaóval. És a sztorit, amit út közben átéltem, később, amikor nagyobb lett, elmeséltem neki, persze szigorúan kakaózás közben. Akkor is nagyokat hahotáztunk.

2018. november 12.

Klotz Mária az Irodalmi Rádió szerzője Klotz Mária vagyok, szívesen írok, énekelek és fotózom. Gyakorló (német nyelv és…