Reményt vesztett álomban kóborol

az éjszakában.

Nem érti, s már nem is kérdezi,

miért a lét.

Hisz már olyan sok rossz életélményt

végig megélt.

Már megtanult csendesnek maradni a

fejetlenségben.

Minek a felhajtás, nem változik

a lét-minőség?

Legfeljebb ember a sorsának

nem lesz kedveltje.

Nincs sóvárgás, nem kell vágy, s álom,

semmi változás.

Élni másképp nem lehet, csak hinni

a mai létben.

Nem tudni mit tartogat a jövő

kihívásokból.

Kár időt fecsérelni ebből kevés

hátra levőből.

A találgatások sora nem lesz

célravezető.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…