Szertefoszlott lételemek

sallangjából  építkezett.

A lehullott morzsákból

járható utat épített.

 

Kevés volt hozzá akkor már

a kitartó, szívós akarat.

Nem akármilyen segítség

kellett, olyan alig akadt.

 

Egy hajszálon mozgó kapcsolat,

– nem szerelem, vagy barátság-

vitte tovább a minden napokat,

adva a megmenekülést.

 

Nem ígért, sem számon nem kért,

jelenlétével átkarolt.

Erőgyűjtő időszak volt,

mely a mélyből  húzogatott.

 

Nem látszódott semmilyen csúcs.

a szakadékból kimászás volt.

Nem voltak tervek, távlatok,

csak talajontartás az ok.

 

Olyan volt, mint fulladónak,

aki légáramlatot ad.

Óh, sors ne engedd, hogy az

ilyenek  elszakadjanak!

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…