Kedves Kislányom!

Ma,búcsúzom tőled,édesapád karonfogva vezet az oltárhoz,átad egy fiatal férfinek,kit másfél

éve ismertél meg,megkérte a kezedet tőlünk,mi igent mondtunk! Ma? Az életed legszebb

napja van! Új élet,egy közös élet kezdete! Édesanyád most búcsút vesz tőled!

Itt hagyod a családi fészket,jössz,mert mi neveltünk fel,nehéz lesz elszakadni,anya,még jobban

hiányzol,mint apunak,akinek a szeme fénye voltál.

Nekem? A legjobb barátnőm,átadtam amit csak tapasztaltam ebben  az életben,de nemcsak a

kislányom voltál,vagy,de különleges a kapcsolatunk,nem szokványos!

Miért?

Te,kis csillagom mikor kicsi voltál az életemet mentetted meg! Miért? Már sokszor elmeséltem.

Pár  hónapos baba voltál,a bal mellemet nem ” fogadtad” el,nem szoptál abból!

Megnézettem magam,és ott bizony csomó volt!  Így idejében kezeltek,nem lettem rákos,teljes

női mivoltomban maradtam!

Köszönöm,kicsim!

Az ég duplán vagy sokszorosát adja vissza neked,hálás vagyok,neked,az utolsó leheletig!

Mit várok még?

Kis unokám,unokáimat ringatni,és látni a mosolyodat,hogy boldog vagy!

Könnyes szemmel búcsúzom,tőled,kislányom,nagyon boldog házaséletet kívánok,édesanyád!

Varga Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. A mindennapi életben pénzüggyel, közgazdasággal foglalkoztam. 1960 óta írok sokfélét: verset, novellát,…