Az örök szerelem!
Nyílvesszőként hatoltak belém
A tél gorombaságai
Hol keressem, hol kutassam
Hol rejtőznek múltam vágyai
Ha fülemre húzom téli sapkámat
Megszólal bennem egy ifjonti vágyálom :
Kit számomra Isten ajándékoz
Örök szerelemben égjen a párom
Kézen fogva búban-bánatban
Örömben és száz viharban
Mindig csak piros almát
Szedegettem kosarunkba
Ripacsok szennyezték be utunk
Nem tudtam mindent kivédni
Így ráncok jelentek meg arcán
Ráncai lettek szerelmünk évgyűrűi
Csak morzsákat hagyok itt a Földön
Ő pompásan virágzó családi kertet
Ha az Úr szólít magammal viszem
Hogy Jézusé legyen a szerelmem.