A szerelem örök!
Pillangók szárnyán repülök
Női ajkak mézédes csókja
Mely a pillangókat elcsábította,
S rájuk vetül a szerelem árnyéka
Mikor tánc közben szoknyájuk megbillen
Szerelmes sóhajom, mint illatos virágok
Mindig jelezték, hogy utánuk vágyok
S a szép nem forró csókjára várok.
Mikor a pillangó piros rózsára szállt
Elkábított, szirmaival magába rárt
Fülembe suttogva öröklétet kinált
Innen karjaiból a menekülés kizárt
Fondorlatokkal szerelmünk megújította
Millió fegyverét ügyesen forgatta
Új és új bimbót hozott a világra
Ezzel szerelmes szivemnek kapuit bezárta.