Halotti ének Adyhoz

Sáz éve halott vagy
s mi élünk,
rendületlenül tovább.
Mily kegyetlen ez a világ!
Nem dőlt össze,
forog tovább, napra nap,
estre est hajlik.

Elfogy a Hold, majd kitellik
a magyar ugar felett,
csillagok jelölték jöttödet,
és elmúlásod is.

Lázas szemeidben égett
a világ,
zendült lelkedben a vágy,
a meg nem értett,
ki nem elégült tétova tánc.

És Paris meghajolt előtted,
a Szajna part megölelt,
“Szent Mihály útja beleremegett.”

Az ősz sikoltott,
a tél csikordult,
és az utolsó sóhajod
megrengette a világot.
Maszkot vettél arcodra,
megcsontosodva, elbújva
a nézők elől,
a függöny legördült.

Aludj, csak aludj, megfáradt
Költő óriás!-Ady
A lelked rimekbe szedve
túléli ezt a világot,
kapaszkodót nyújtva,
az arra érdemesnek
Lédikó
2019.jan.

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…