Tegnap elfelejtettek megcsókolni, és kihűlt a szám

Nem forrasztottam magamhoz szerelmünk parazsát

És egyre messzebb vagyok tőled, és a hiány mardosva tépdes

Élni így nem lehet, tovább nem lehet, hogy a tűz elenyésszen

 

Ma nem vagy itt s a lángerősítést kér

Rohanok hát lángoló lélekért

Jaj, egy nap mikor meg nem tettem

Csak nehogy ez legyen végzetes vesztem!

 

Ma nem tudlak csókolni messze vagy

De a távolság szét nem választhat

Most már kell a tegnap és a ma is egyben

Kérem, részesítsen ebben a kegyben!

 

Rohanok hát át a mán és a tegnapon

Hogy visszaszerezzük mit ez a két nap elrabolt

És a visszának nincs gátja

Híven szereti Önt a régi párja

 

S a mulandó nem az érzelem

 

Most a napok letarolva, mind kiterülve mert már mind csak gát, és átugorható

Forradalmi hangulatra biztató

Ön a forradalom maga, s én a tettestársa

Így lesz a napoknak büntetése és felelősségre vonása

 

Mert elraboltak tőlünk egyet mi nemes

De haragudni rájuk nem érdemes

Tort ülünk, de csak az ijedtségen és a kósza bánatom

Hisz nem ért minket végzetes ártalom

Bereznai László Péter az Irodalmi Rádió szerzője. Diósdon nőttem fel, ahol a mai napig élek családommal. Erdőmérnöki tanulmányaimat…