Posted by
Posted in

Nagybőjti várakozás

Nagybőjti várakozás Elsötétedett A fájdalom csontig lerágta testemet Ajkam elnémult Lábam lebénult Szemeim parányi fényt keres Ajkam kiszáradt Agyam kifáradt A keresztet látom az ég felhői felett Létem virágai Áldott unokái Fel-felvillannak emlékezetemben AGolgotát látom Fájdalmam szívembe zárom Csak ezt tudnám végleg feledni Múltunkból kitépni Mélyen eltemetni De évente visszatér a bőjti lét A könnyel […]

Posted by
Posted in

Az én Anyám

  Büszke asszony az én Anyám! Hajába a dér őszülni jár Gyémánt csillog a szemében Arca vidám a komor télben   Büszke asszony az én Anyám! Két karja szorosan font kosár Méhéből négy magot hajtatott Aratott örömöt és bánatot   Büszke asszony az én Anyám! Lelke illatos liliom virága Könnye, szíve gyöngysora Álma tavaszi rét […]

Posted by
Posted in

KÖTELÉK

A fagylaltokat mind eladták. Kettészakadt a nyár. Hajtások helyett sebek rügyeznek, lombhullást játszik a táj. Avarba bújsz. Földet ér a hajnal, izzó zug a menny előszobája, vihart pányvázok képzelt hajaddal, lefoszlik rólunk a szemérem ruhája. A sors apránként iramlik belénk. Az ősz ajtaján kezed a kilincs. Kecses vagy és forró, ködképed mézsűrű, bár külalakja nincs, […]

Posted by
Posted in

RANDEVÚ

Sosemvolt szentekkel parolázom, átlépek minden korhatáron, vétkeim hantján liliom sarjad, add a kezed, add a kebled; még óvlak, még akarlak. Lombok suttognak szerelmeket, elpillednek az utcalámpák, s kudarcot valló szemérmeket vetkőztetnek a pásztorórák.

Posted by
Posted in

A képmutatók

Hétköznapi pszichológia… Az emberek -konstans- fölöttébb képmutatóak. Mosolyognak, a szemük sarkában látszik, nem ráncos… Mondanivalója a tőre, képmutatónak És Azt, tövig lélekbe vágja. Ez biz’ nem alkotmányos. De bizony, megnyugtatóan hat képmutatónak. Vecsés, 2018. január 28. – Kustra Ferenc