Tó tükrén csillanó,
játékos napsugár
kacérkodik széllel,
pajkosan tovaszáll.

Nádasban megbújik,
megcsörrenti láncát,
visszatér a naphoz,
megtöri magányát.

Szitakötőpáros
násztáncát járja,
szivárványtündöklés
kettejük románca.

Cseppnyi béka ugrik,
vele huncut társa.
Szomorúan hajlik
vízbe a fűz ága.

Suttogva biztatják
egymást a kis rügyek:
pattanjunk ki, pajtás,
ébredjen az öreg!

Villámlik és dörög,
megjött a zivatar,
ezer kicsi ördög
pajkos vihart kavar.

Kukucskáló tavasz
próbálja szárnyait,
elsöpri a télnek
zordon lábnyomait.

Pocsai Piroska az Irodalmi Rádió szerzője Nagy Andrásné a nevem, Pocsai Piroskaként anyakönyveztek Nyékládházán 1953-ban. Itt éltem középiskolás…