Néha szavadból fonom meg napjaim,
néha úgy hiszed, hiába, nem érted.
Néha felszítod rejtőző vágyaim,
néha szemedben látszódom keménynek.

Néha nincstelenné sarcol a kétség,
néha rám húzod lepledet. Színtelen.
Néha hiányom az egyetlen érték,
néha változol. Mélyen és hirtelen.

Néha úgy hiszem;
sziget vagyok kavargó tengeredben.
Lassan elhiszem;
sziget vagy. Metszéspont a végtelenben.