egyik kézzel elveszünk a másikkal talán adunk
isten teremtményei vagyunk szomorún nevet rajtunk
ő is rádöbbent a teremtés nem sikerült jóra
talán egyszer kijavítja ha üt az utolsó óra

de Róma hiszi azt hogy ő tudja csak a választ
miközben az idő a falról minden színt leválaszt
előtűnik a kapzsiság bűnében fetrengő klérus
ugye te sem ezt akartad kedves “megváltó” Jézus

egymásnak ugrik most a nép tajtékzik a szó itt
ha az egyik éppen “a”-t mond “b”-t mond rögtön a másik
ölre menne ha lehetne hazug szavak miatt
miközben a húsos fazékból már füle sem maradt

teszi-e a dolgát az ki a látszatra játszik
falak falak falak s a labirintus kábít
mi épült és kitalálni belőle szinte nem lehet
zörögnek csontok rajtuk hárfáznak a szelek

egyik kézzel elveszünk de vissza nem adunk
mi vagyunk az isten termetünk s rombolunk
hazug ígéretek elmosnak mindent az agyba
reményt nem adja vissza a napi kántált ima

ajánlás

herceg a hazugság már vérünkbe ivódott
bűnösnek mondanak de bűnünk megváltatott
pokollal fenyeget ki maga pokolra való
hisz pénzért hatalomért mindenre kapható

kezeit imára kulcsolva bízik még a szegény
lásd be kedves herceg foszlóban a remény

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…