Délutáni kávé mellé

kissé elhízottan születek
szorgos kezek között
meleg fészekben,
ahol a pokol éget
ott érzem jól magam
ott hízok, duzzadok hallgatag

aztán színes ruhába öltözöm
fehér, piros, barna, sárga,
mint a tavasz,olyanná leszek,
és édes álmokat hordozok
minden kézbe beleférek
és olvadok, olvadok…

az utolsó felvonás az enyém
egy nagy dínom dánom idején
hát igyekeznem kell,
hogy a hatás csattanós legyen!
legyen fény és csillogás!

édes, kerek, lágy puffanás
lenn a mélyben,
ahová halni jár a lélek,
és lelkiismeretfurdalást,
gyötrődést ébreszt
Lédikó
2019.03.30

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…