(Bokorrímes)
Amilyen az ember, én is olyan vagyok.
Most még tél van, de a tavaszszóra vágyok…
Hmm… igen az embert elárulják az álmok.
*
(Haiku)
Kikelet dereng,
Remény-fény újul… hajnal.
Csendes eső hull.
*
Virágtól ékes
Réten száguld az új szél.
Fodros felhőzet.
*
Virágos, tarka
Rét, ligettől bezárva.
Bogárzümmögés.
*
Majd figyelem én, hogy jön a tavasz, és legyen itt hosszant
És ha, már itt lesz a kikelet, lehet, semmi sem bosszant…
Ez a gondolatom is… hosszú várakozásban fogant.
*
Felhő, tele van
Nagyon, esőcseppekkel.
Az élet vize.
*
Szél, az új dallam
Hordozója… nyekereg.
Lanyhult levegő.
*
Friss szél érkezik,
Megújhodás szagával.
Liget is újul.
*
Huh… várom, hogy halljam a heves fűserkedés neszezését,
Jó lesz egyben látni a sok rügy, növekvő kiserkedését…
Tavasz! Várom, hogy gyere, mutasd meg a jó; kiterjedését.

Vecsés, 2018. január 11. – Kustra Ferenc- versben és eredeti Baso féle haikuban…